"A kutyádat eteted, itatod, gondozod, ezért azt gondolja rólad,
biztos isten vagy.

A macskádat eteted, itatod, gondozod, ezért azt gondolja,
biztos ő az isten."
( Aranyosfodorka)

"A macska nem ugrál föl rád, nem nyalja összevissza az arcodat, nem szaladgál őrülten körülötted, hisztérikus hangokat kiadva. A macska az ajtóban vár, nagyon finoman a lábadhoz dől, és rezonál." /Pam Brown/
„A kutyák, akikkel megosztható a létezés, különös és csodálatos lények, s nem lehet teljes az élet kutya nélkül...” /Gerard Durrell/
Az eszem szeret megbocsátani, bár néha a lelkem nem hagyja. Vannak olyan sebek, amelyek nem gyógyulnak. Néha a barátságokat is buta, nem gyógyuló hegek teszik tönkre.
Kaszás Attila

2012. január 28., szombat

A mai "nagy" projekt...

Nagy-nagy morgolódásra, zajra ébredtem ma....de inkább a párom hangját hallottam, hogy szidta a csiriket és mondta hova fognak menni, arra a bizonyos melegebb  helyre...Na én is néztem mi a probléma tárgya..és onnan már nem is mertem kijönni a szobából ne hogy meglépjenek  mint a múltkor...mert megint kirágták a ketrecet műanyag részénél....Átment  a Csirike a hálószobába, nem maradt épp vezeték.. csoda hogy él...A tapétát is elrendezte...akkor...Nagy nehézségek árán megfogtuk, és a lyukat is"" befoltoztuk...""A "dögnek" még arra is volt ideje, meg kedve , hogy az asztalon hagyott hamutálból elvigye a ketrecbe a csikket.Hogy a csikk minek kellett ,nem tudom,de hogy ekkora hézagon ki- be sétál....végképp nem értem..
Már akkor is sok munkát adtak,ráadásul a sok vezetéket   cserélni kellett, ami a mi nyugalmunkra szolgálnak, riasztók a fóliasátrakhoz, ha áramszünet vagy más probléma merülne fel...
Amíg mi  fúrtunk- faragtunk, ők sem tétlenkedtek... majd a képek is  mutatják.
Mivel a Cica is ki volt zárva a szobából, a folyosó ajtaját rugdosta , ugrált rendetlenkedett., nehezen viselte hogy ki zártuk az "életünkből"
Még jó hogy a Maci kint van...


Terítő elrendezve,,,,

Semmit nem kímélnek  

Ennyi maradt a csőből...

Leellenőrzi, hogy jó lett e...

Birtokba vétel.. Szerintük jó,,Most lehet máshol kirágni..

 Zokon vette, hogy nem segíthetett....

Köszöntőm  új követőmet: Anne-t

21 megjegyzés:

  1. hát, nem irigyellek... a fene se gondolná erről a két szőrmókról...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nagyon édesek.... de ha újra kezdeném nem fogadnám el őket......

      Törlés
  2. Hol csináltattak ezek "protkót"? :)))

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nem tudom honnan a foguk.... de a csővet azért mutattam... nincs anyag amit nem tudnak megrágni

      Törlés
  3. Na, nem semmi! Hogy ez a két kis pamacs miket művel! Nem csodálom, hogy az Ernő elkívánta őket melegebb éghajlatra!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hát még én... a napi takarítást még nem is említettem..

      Törlés
  4. Nem semmi:-) Nekem nagyon tetszenek az állatkáid de így most hogy tudom nem merném bevállalni:-)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Sokaknak nagy kedvenc.... de egy üres zárt szobába valók....

      Törlés
  5. Végre! Történt valami esemény nálad nem csak az unalmas kötés, horgolás, hímzés és persze a frivol:)))
    A férjed sem unatkozott "ő" is kreativkodhatott kedvére:))

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Gondolod hogy unatkozik? főleg hogy éjjel három óránként kell a kazánokra tenni?

      Törlés
  6. A kis huncutok, és még nikotin függők is:)))

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Egy időbe ki engedtük őket hogy szaladgáljanak,,, akkor a gyufát vitte be a helyükre.... ennek ellére imádom őket.... csak van hogy elegem van belőlük...

      Törlés
  7. Ezt valóban én sem gondoltam róluk :-) Lehet hogy valami kemény kutyakaját kellene nekik venni amin edzhetik a fogukat ;-) Látom a lelki szemeim előtt ahogy kergetitek.

    VálaszTörlés
  8. Nincs ellenfelük... amit ne tudnának megrágni... kutyakaja? mintha vaj lenne...Hmmm. meg fogni nem egyszerű... megérne egy két mesét...

    Nagyon szép délutánt kívánok minden kedves látogatómnak!!!!!

    VálaszTörlés
  9. Remélem a délutánotok nyugalmasabbra sikerült! A kis állatkáid pedig kezdhetik előlről a kitörési helyeket keresni!:(

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm Éva érdeklődésedet... de nem volt nyugis egyszer majd a történetet ide is bekerül...

      Törlés
  10. Gyönyörűek az égboltról készült fotók és az őszi kép is szépen halad, node!
    Hangosan nevettem az állatkákról készült bejegyzéseden, hogy a férjem is bejött: mi van? A te tolmácsolásodban szórakoztató ez a bosszúság. Kicsi nekik a hely, kevés a rágni való, tegyél be több faágat. Nincs lehetőség egy sokkal nagyobb fából és üvegből készült házikófélét készíteni? Csak úgy kérdezem, hátha szerettek barkácsolni. Ez különben milyen állat?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Üveg és fa kalitka szóba sem jöhet...Hogy milyen állat már tudod.. Csincsillák...

      Törlés
  11. Hű micsoda kalamajka.... :)) na, ti sem unatkozhattok.
    Pár pillanatig tűnődtem milyen állatok ezek , először azt hittem nyuszik, de aztán rájöttem hogy csincsillák. Rémlett róluk egy régebbi posztod :))

    VálaszTörlés
  12. Jól emlékszel Éva mert már írtam róluk... akár hogy is nézzem hozzánk tartoznak...Mikor meghalt az egyik megsirattam ő volt a Tádé...

    VálaszTörlés
  13. Megvannak még? :D

    Nekem is voltak csincsilláim! Aranyos kis szőrösek, de kegyetlen kényes jószágok. Mikor beköltöztem a városba, elajándékoztam őket.

    Egyszer az egyik valahogy megtalálta a lámpám madzagját és szétrágta. Arra értem haza, hogy le van kapcsolva a főkapcsoló. Szerencsére, nem lett nagy baj. De szegénynek, égési nyomok voltak a fogán :D
    Marha könnyen depressziósak lesznek, de bezzeg az áram nem árt nekik :D

    VálaszTörlés