VERA:gondolataim /kézimunkáról és egyebekről/: Favágás segítséggel...

"A kutyádat eteted, itatod, gondozod, ezért azt gondolja rólad,
biztos isten vagy.
A macskádat eteted, itatod, gondozod, ezért azt gondolja,
biztos ő az isten." ( Aranyosfodorka)

"A macska nem ugrál föl rád, nem nyalja összevissza az arcodat, nem szaladgál őrülten körülötted, hisztérikus hangokat kiadva. A macska az ajtóban vár, nagyon finoman a lábadhoz dől, és rezonál." /Pam Brown/

„A kutyák, akikkel megosztható a létezés, különös és csodálatos lények, s nem lehet teljes az élet kutya nélkül...” /Gerard Durrell/

Az eszem szeret megbocsátani, bár néha a lelkem nem hagyja. Vannak olyan sebek, amelyek nem gyógyulnak. Néha a barátságokat is buta, nem gyógyuló hegek teszik tönkre.
Kaszás Attila

2017. január 13., péntek

Favágás segítséggel...

Nagy boldogság, mikor favágás közben lehet szöszölni, jó kis kérget keresni, nézni árgus szemmel ,hogy vágja a gazdi a fát, mi esik le, hogy kerül bele a talicskába, amit külön nagyon szeret ugatni, magasba ugrálni mikor tolja ..Minden mozzanat, mozdulat érdekes...Nélküle nem lehet tolni se oda, se vissza a taligát..Vigyázni kell rá mindig, nehogy ráessen a fa...ha észre veszi hogy fotózom, gyorsan elfordul, vagy úgy áll, ne lássam... Mégis csak nagy segítség...Apa nincs egyedül a favágásnál...és ha már csak össze kell takarítani, külön nagy öröm számára, hogy közben jót lehet játszani is munka közben is...... vödrökbe teszi a rongyait, minden egyes gereblyézésnél ott topog,ugrál segít nekem... és a kazánházban lehet nézni hogy pakolom a tűztérbe, amit összeszedtünk közösen...és ennek a felemelő érzésnek, munkának is vége szakad...
Ha már nincs mit csinálni, keres elfoglaltságot... ha más nincs, a csengő vezetéke is megteszi...lehet rágni, miszlikbe is...