VERA:gondolataim /kézimunkáról és egyebekről/: "új családtag" Saci

"A kutyádat eteted, itatod, gondozod, ezért azt gondolja rólad,
biztos isten vagy.
A macskádat eteted, itatod, gondozod, ezért azt gondolja,
biztos ő az isten." ( Aranyosfodorka)

"A macska nem ugrál föl rád, nem nyalja összevissza az arcodat, nem szaladgál őrülten körülötted, hisztérikus hangokat kiadva. A macska az ajtóban vár, nagyon finoman a lábadhoz dől, és rezonál." /Pam Brown/

„A kutyák, akikkel megosztható a létezés, különös és csodálatos lények, s nem lehet teljes az élet kutya nélkül...” /Gerard Durrell/

Az eszem szeret megbocsátani, bár néha a lelkem nem hagyja. Vannak olyan sebek, amelyek nem gyógyulnak. Néha a barátságokat is buta, nem gyógyuló hegek teszik tönkre.
Kaszás Attila

2020. szeptember 3., csütörtök

"új családtag" Saci

Júniusban "gyarapodott" a család.,méghozzá egy pincser, tacskó keverék kiskutyával.A gyerekek már hosszú évek óta akart kiskutyát, de a fiam minden alkalommal leszavazta, mert nincsenek otthon, egy kiskutyával sokat kell foglalkozni, és akinek van tudja mivel jár, pláne emeletes házban lakónak..A menyemnek már a kitűzőtől, az ágytakaróig minden volt, van, ami tacsis, mert azt szeretett volna.Most megenyhült a családfő,, és rábólintott, hogy lehet...Amíg az unoka itthon volt, nem is volt különösebb probléma, de vissza kellett mennie az egyetemre...Nem írom a gondokat, mert majd megoldják...de hogy milyen kis szeretet bomba.
Azt gondoltam Alex soha nem fog megbarátkozni vele, mert olyan cirkuszt csinált, amikor meglátta Sacit, és még soha nem ugatott és nem ordított igy...
Kellemesen csalódtunk Alexbe, mert imádja, szereti, és annak ellenére, hogy elég nagy a méretbeli különbség, vigyázz rá...A pórázt nem lehet levenni róla, annyira picike, félő, hogy elvész, még igy is hogy vigyázzunk rá.