2011. szeptember 23., péntek

Hiába beszélek...

5 éves létére még mindig megvárja azt a pillanatot  hogy  feledékeny legyek... és a legkisebb résen is besurranjon... nem tudom honnan tudja a Cica de Ő is abba a pillanatba megjelenik...Édesek ilyenkor... nem szeretem ha bejön, de ilyenkor ellágyul a szívem... egy percre... Persze ... hogy a Maciról van szó...
Most hagytam őket egy -pár fotó erejéig...

Jöjjenek a fotók:

Kicsit megmatatja, megtettvészi..bírom Őket...ilyenkor is.. meg mindig..

Lábúj hegyen... csendbe  ...

Mi az amit elcsenhetek..






:
Köszöntöm új követőimet:  Böbilla,   Lakota mágia
at

5 megjegyzés:

  1. mmama2011. szeptember 24. 15:23

    Nagyon aranyosak !
    A mi németjuhászunk is 5 éves és ugyanilyen
    kis kópé !

    VálaszTörlés
  2. csipike2011. szeptember 25. 0:16

    De édesek :-)... Maci a lelapuló füleivel, fű alatti osonással :-)))...ez egy igazi barátság.

    VálaszTörlés
  3. Nagymamis2011. szeptember 25. 11:19

    Helyesek így együtt!

    VálaszTörlés
  4. annalíz2011. szeptember 26. 9:47

    Hogy is tudnál haragudni rájuk?

    VálaszTörlés
  5. katha2011. október 2. 9:29

    oda vagyok értük!! :))nagyon jól elkaptad a pillanatokat!

    VálaszTörlés