Első nap...

Ha már ilyen szépséget kaptam mint a mutatott varródoboz, bele kéne pakolni gondoltam....Tudtam nem könnyű feladatra vállalkoztam, mivel több a kézimunka fonal ,mint a varró doboz befogadó képessége. .Forgolódtam,tettem , vettem, pakoltam ide meg oda... egyre nagyobb rumli lett körülöttem. Bizonyára ez ismerős...Aztán benyúltam a szekrénybe, elakadtam a számítógépnél , mert nem lehet az egész ajtót kinyitni..Mindig sietek, utálom a tetőket  rendesen vissza tenni. Legyen az kávé, vagy paprika, vagy akár gyöngyös doboz  teteje...Sikerült kiborítani...
Gondoltam ..ez az év is jól kezdődött...A párom csak kuncogva annyit mondott a délelőtti programod meg van ,és mosolyogva nyúlt a fényképező gépért 
Na persze nem mutatom meg milyen képeket készített rólam... csak a nagy feladatról készült fotók jöhetnek szóba... Nem tudom ismeritek-e azt. mikor se térdelés, se guggolás nem megy...Igaz az egészet fel lehetett volna porszívózni... de sajnáltam.... ráadásul ajándékba kaptam..

Köszöntöm új követőmet.....Monica