"A kutyádat eteted, itatod, gondozod, ezért azt gondolja rólad,
biztos isten vagy.

A macskádat eteted, itatod, gondozod, ezért azt gondolja,
biztos ő az isten."
( Aranyosfodorka)

"A macska nem ugrál föl rád, nem nyalja összevissza az arcodat, nem szaladgál őrülten körülötted, hisztérikus hangokat kiadva. A macska az ajtóban vár, nagyon finoman a lábadhoz dől, és rezonál." /Pam Brown/
„A kutyák, akikkel megosztható a létezés, különös és csodálatos lények, s nem lehet teljes az élet kutya nélkül...” /Gerard Durrell/
Az eszem szeret megbocsátani, bár néha a lelkem nem hagyja. Vannak olyan sebek, amelyek nem gyógyulnak. Néha a barátságokat is buta, nem gyógyuló hegek teszik tönkre.
Kaszás Attila

2025. november 14., péntek

Csak úgy, emlék

 Nem jutott volna eszembe , ha  egy kedves kedves ismerős nem említi meg, hogy ő bizony még mindig a 30 éves ruháit hordja..Ebből következik, olyan szerencsés, hogy belefér, nem úgy mint én...Sokáig 65 kiló voltam, és bizony ez a pulcsi csak néha ért hozzám, olyan nagyra sikeredett, vagy 40 éve... Még Pécsen  kötöttem, és nagyon nem szúr, nem nyúlik és ami fontos volt akkor, sejt mintás , ami ép zabálta a fonalat, de örökösnek bizonyult...Meg sem tudom mondani mennyit kötöttem, mert a fiam csak sejt vagy darázs mintás pulóvert volt hajlandó felhúzni, mert télen igazi kályhának számított minden igy készült pulóver...Évek során ahogy nőtt egyre nagyobb darabot kellett kötnöm, sokszor igazi kihívás volt, mert majd le szakadt a vállam a kötéstől...Egyre többször kérte a feketét, 20 éves volt, mikor mondtam, az volt az utolsó... feketét már akkor sem láttam kötni... 

Hogy visszatérjek saját kötött dolgaimhoz ahogy abba hagytam a cigit, úgy ugráltak rám a kilók, majd a hőhullámom miatt nem bírtam hordani őket...Most is  szekrénybe van jó pár, amit átkötöttem, nagyobbat kötöttem, de ahogy felveszem , bármelyiket elájulok benne, úgy le ver a viz, elajándékozni, ki dobni meg nincs szívem... Tegnap mégis tettem egy kisérletett, felhúztam a pulcsit, szerencsére a hőhullámom is ép pihent... Olyan jó volt... puha...és visszatértek az emlékek, a sok kötés... Anyu is sokat kötött pláne az utolsó éveibe, hogy lefoglalja magát,  soha nem hordott pulcsik... most ágy takaróként  funkcionál... Felbontottam... áthorgoltam... 

A mostani fonalak soha de soha nem élnek meg ennyi időt...Menyemnek kötöttem régebben egy sálat, amig nem volt kimosva, semmi baj nem volt, de mosás után többet nem tudta hordani, annyira szúrt...




közben nagy nehezen újra bekerültek  a karácsony kaktuszaim... Igazából nem is nőttek, inkább ment belőlük tönkre...,sokáig hezitáltam, behozzam e... tavaly is gondolkodtam rajta, a megmaradt  virágok sokat nyíltak... Majd akkor meglátjuk




köszönöm a figyelmet.. Szép hétvégét! Legyetek jók... ha tudtok...

3 megjegyzés:

  1. Szép a pulcsid jó hogy eltetted mert ilyet biztos most nem tudnál venni ! Szépek a kaktuszok is a végén az esetleges hidegtől nehogy elfaggyon.

    VálaszTörlés
  2. Wonderful texture in your sweater, it was certainly worth keeping.

    VálaszTörlés
  3. Beautiful sweater! Lovely pattern and looks so soft and cosy. Good to know you can now wear it.

    VálaszTörlés