"A kutyádat eteted, itatod, gondozod, ezért azt gondolja rólad,
biztos isten vagy.

A macskádat eteted, itatod, gondozod, ezért azt gondolja,
biztos ő az isten."
( Aranyosfodorka)

"A macska nem ugrál föl rád, nem nyalja összevissza az arcodat, nem szaladgál őrülten körülötted, hisztérikus hangokat kiadva. A macska az ajtóban vár, nagyon finoman a lábadhoz dől, és rezonál." /Pam Brown/
„A kutyák, akikkel megosztható a létezés, különös és csodálatos lények, s nem lehet teljes az élet kutya nélkül...” /Gerard Durrell/
Az eszem szeret megbocsátani, bár néha a lelkem nem hagyja. Vannak olyan sebek, amelyek nem gyógyulnak. Néha a barátságokat is buta, nem gyógyuló hegek teszik tönkre.
Kaszás Attila

2017. január 15., vasárnap

Idei első igazi bütykölésem, félúton..

Már többször írtam nagy tisztelője vagyok Renulaknak, szeretem a munkáit... jó párat már el is készítettem, nem is egyszer...Az ünnepek alatt már készülődtem, és összekészítettem, feltekertem a fonalakat, mert érdekelt, milyen sokkal vékonyabb cérnával...izgatott, hogy fogom e látni rendesen a csomókat... mennyire fogom tudni meghúzni...
Nos jó pár körön túl vagyok... Hajt a kíváncsiság...Nem mondom hogy hibátlan, de ahogy ránézek szívem melengeti szépsége, hogy ez az én munkám...
Egyre több idő kell mire egy kör kész...

Ezt a terítőt többen is már elkészítették, teljes körével... van aki előbb befejezte...Most meddig jutok el vele, nem tudom megmondani...Itt figyelni kell, nem lehet elkalandozni...nem lehet két percenként felugrálni, letenni, sokat lehet véteni...Könnyűnek tűnik...és sok esetbe unalmasnak is, ép ezért csak pihenten lehet vele foglalkozni csak teljes nyugalomba .

Most 16-os Eldoradó puppetssel  készül a terítő hajócskával.Fehér és krém szín váltogatásával...Most tartok 25 centinél...





 A zöld egy régebbi munka ,de 10-es Eldoradó puppets.Jól látszik a különbség a fonal vastagságával


 egymásra téve



kezdet...

Köszönöm.... ha elolvastál...Szép és jó időtöltést kívánok!

2017. január 14., szombat

Mai...

Ma reggelre kaptunk újabb kis havat... Szép... szép....  és tél van... de nekem nem hiányzik...
A nap is erőlködött, azt akartam fotózni,és igyekezni is kellett, hogy még lássam ahogy előbújik a felhők mögül..A hóra nem mertem lépni, mert már nincs több lábam, ami még megsérülhetne..
Egy pici tenyérnyi friss hó nincs, mert Alex mindenhol járt, nagyon tetszik neki ..Hideg is, vizes is, és vajon mi lehet alatta... érdekes is...














Kiváncsi volt, vajon mit is fotózom... nem lehetett kihagyni...

2017. január 13., péntek

Favágás segítséggel...

Nagy boldogság, mikor favágás közben lehet szöszölni, jó kis kérget keresni, nézni árgus szemmel ,hogy vágja a gazdi a fát, mi esik le, hogy kerül bele a talicskába, amit külön nagyon szeret ugatni, magasba ugrálni mikor tolja ..Minden mozzanat, mozdulat érdekes...Nélküle nem lehet tolni se oda, se vissza  a taligát..Vigyázni kell rá mindig, nehogy ráessen a fa...ha észre veszi hogy fotózom, gyorsan elfordul, vagy úgy áll, ne lássam... Mégis csak nagy segítség...Apa nincs egyedül a favágásnál...és ha már csak  össze kell takarítani, külön  nagy öröm számára, hogy közben jót lehet játszani is munka közben is...... vödrökbe teszi a rongyait, minden egyes gereblyézésnél  ott topog,ugrál segít nekem... és  a kazánházban lehet nézni hogy pakolom a tűztérbe, amit összeszedtünk közösen...és ennek a felemelő érzésnek, munkának is vége szakad...
Ha már nincs mit csinálni, keres elfoglaltságot... ha más nincs, a csengő vezetéke is megteszi...lehet rágni, miszlikbe is...










 néha bent is lehet lenni...