"A kutyádat eteted, itatod, gondozod, ezért azt gondolja rólad,
biztos isten vagy.

A macskádat eteted, itatod, gondozod, ezért azt gondolja,
biztos ő az isten."
( Aranyosfodorka)

"A macska nem ugrál föl rád, nem nyalja összevissza az arcodat, nem szaladgál őrülten körülötted, hisztérikus hangokat kiadva. A macska az ajtóban vár, nagyon finoman a lábadhoz dől, és rezonál." /Pam Brown/
„A kutyák, akikkel megosztható a létezés, különös és csodálatos lények, s nem lehet teljes az élet kutya nélkül...” /Gerard Durrell/
Az eszem szeret megbocsátani, bár néha a lelkem nem hagyja. Vannak olyan sebek, amelyek nem gyógyulnak. Néha a barátságokat is buta, nem gyógyuló hegek teszik tönkre.
Kaszás Attila

2017. szeptember 18., hétfő

Neszik és a többi.

Hamarjában készült neszi,és amit a múltkor elrontottam azt  kicsit átalakítva, átvarrva sikerült formában hozni...Igaz ,,és lehet hogy nagyon igaz, ha valamit elrontunk, többszörös idő kell, hogy kijavítsuk...Nem is tudom , hányszor kellett újra bontanom, de ha valami sikerül, már  a múlté, a kínlódás... rossz emlék csak....
Ünnepelni és elköszöni voltunk...beteg volt az unokánk, nem is kicsit,igy elmaradt a névnapja,és sajnos pár múlva útra kél...Közben a menyem és az ikertestvére is egy évvel idősebb lettek,így együtt volt az ünneplés.

Nehéz szívvel mentünk...az utazásról szó sem esett....

Egyébként is keveset láttuk az unokát, hisz mindene a tanulás és a  szintetizátor,  volt,  de mindig volt egy REMÉNY, hogy nna ma talán kijönnek....most ez is elszállt...,








Már több helyen is láttam hogy készül a tulipán, de igazából nem hozott lázba, mig meg nem láttam cipzáron milyen jól mutat picibe...Ismerős mutatta hogy kell elkészíteni,..ilyen picibe,  nem is könnyű, és elsőre nem is az igazi...de majd még gyakorolom, mert sokkal könnyebb a cipzárt húzni ilyen dísszel.




Ezt a neszit próbáltam helyre hozni, ....három másikat lehetett volna készíteni, amíg ezzel bíbelődtem...




 a két ünnepelt... pár napig marad,utána törlöm...
unoka...

2017. szeptember 15., péntek

Egy újabb szépség..

Elkészült a kis terítőm...nagyon érdekes volt az utolsó kör, hirtelen ránézve, nagyon bonyolultnak tűnt, kicsit tartottam is tőle, de kár volt...
Itt a blogon olvastam, Margarett blogján hogy a mintát facén találta..talán sikerül a linket is betennem, ahol a minta is található...Így utólag az egész terítő könnyű volt...persze amikor készítettem, azért nem vágtam volna rá egyből...De köszönöm.... a mintát, és hogy említés is volt róla...

 vasalás előtt

 Mint írtam már 20-as fonalból készült és a mérete  is látható   22-23 centi közt van...Hajócskával készült... 10 gramm.






itt a kis virágok, ami még különlegessé teszi a terítőt...


/www.facebook.com/AlenaleaTatting/photos/a.928587457175329.1073741828.927565437277531/1631770580190343/?type=3&comment_id=1632234630143938&ref=notif&notif_t=like&notif_id=1500809440126243

2017. szeptember 14., csütörtök

Színek,fények...hej, diófa,diófa.

Pont ebben az időszakban kap Alex enni, és így részese lehetek mikor a nap levonulóban van, megvilágítja a fákat...HHHHHHHHát   nemmm  gyönyörűek?Minden alkalommal megcsodálom, hogy a természet milyen , kiszámíthatatlan, egyik nap szépséges, a másik nap félelmetes.








Napokba kérdezte Apa,láttam -e a diófát, és ne is számítsak egy szem dióra se....siralmas...és most már tuti, hogy amikor fagy volt tavasszal, a mi fánk kapott belőle rendesen...és ha véletlen volt ami esetleg megmaradt volna, azt meg elverte a jég... SZÓVAL, nekünk csak levél marad, mit eltakaríthatunk, dióra nem lesz gondunk...sajnos...Se nekünk, se a madaraknak nem lesz...












 Amikor már majdnem teljesen le ment a nap, rózsaszínbe öltözött az ég...




2017. szeptember 11., hétfő

"Új ruhában", átalakítva.

Talán van már 35 éve is hogy vettem egy írat tartót,az igazolványomnak meg a többi papíroknak. de nem ám gyárit,kézzel készített..Nem tudom emlékeztek -e a régi fehér kemény szúnyoghálóra,és a széle köper vagy valami kemény színes szalaggal volt összevarrva...már százmilliószor lett mosva, már többször kiselejteztem, de valahogy mindig visszakerült...Nnnnnnnnna most szétbontottam , leszedtem a szalagot,kapott kívülről, belülről új ruhát, nem varrtam össze sem, igy jobban tetszik...Igaz jó pár napig "terveztem" és gondolkodtam hogy is legyen elkészítve...Tudom, nem nagy durranás, maga az elkészítés, én mégis elmólyoltam  rajta. úgy csináltam, mintha valami nagy - nagy kacifántos valamit szeretnék összehozni...
A táskámhoz ép passzol...még annyi anyag maradt hogy egy kis neszi  is ki jön az anyagból.










Szép hetet kívánok minden kedves látogatómnak!!!!!

2017. szeptember 10., vasárnap

Egy kis kitérő, juhar levélért..

Már régebben is elkészítettem, de valahogy elveszett a mintája...Jó ideje keresgéltem már, de sikertelenül, mig a napokban a facén Jolimama játékra hívta a hajócsipke szerelmeseit közös juhar levél elkészítésére,itt leltem a hőn keresett mintára nagy örömömre..van aki tűvel, vagy hajócskával készítette,. Köszönöm Jolimama, mindig szívesen beugrom egy kis játékra,,.ahogy időm engedi...Már alig vártam hogy újra nekiálljak...
Egy biztos, ha ez a fonal lett volna a tanuló fonalam, soha nem tanultam volna meg a frivolitást...
A fonal márkája ugyanaz, de már rég nem az a minőség...Megküzdöttem vele szó szerint...a csomók nem akartak csúszni, bolyhos, nem egyenletes a fonal, a pikók maguktól kinyíltak,jó pár helyen látszik...Szerintem a vastagsága is vastagabb...
Már jó ideje /lassan egy éve/16-os és 20.-as fonallal dolgoztam, ez most 10-es... de nehezen  sikerült..Ja és matt a szín is...
Nem vagyok elégedett a munkámmal,, de ez   az ősz színeit tükrözi...Ennek ellenére tetszik a fonal színe,és ráadásul ajándékba kaptam hogy örömöt szerezzenek vele...remélem nem tűnök  hálátlannak..

 A hurikán kapcsán sokszor eszembe jutnak, a blogos társak, remélem sikerült valahogy átvészelni ezt a rémálmot...

ősz és a friss levendula.






Jó pihenést kívánok, minden ide látogatónak!!!

2017. szeptember 6., szerda

Alex , a Cica és a felhők.

Egyszerűen...... nagyon jó fotó alanyok...mindig és aránylag gyorsan változnak...
Egy kis összeállítás... mindkettőt szeretem, bár a felhők néha félelmetesek,mégis csodásak,addig  Alex pedig imádni való.... nagyon jó fej...és néha udvarolni kell neki, hogy rám nézzen, máskor meg úgy tud nézni hogy el olvadunk tőle...
A Cica az egy külön világ...külön egyéniség.öntörvényű, őt is ,van hogy könnyű lefotózni, mert érdekli hogy mi is történik, máskor meg elfordul, vagy lehajtja fejét, mint a kis szent...
Velem ünnepelt, 12  évével, bár mindenki azt gondolja, gyerekcica, mert kicsi termetű...Harmadik kutyánkkal van együtt...és remélem még sokáig velünk maradnak...vagy mi... velük...








reggelente mellettem...

azért kint is elvan...







ez a fotó nagyon tetszik...














örülünk hogy felépült...és "csak a szeme könnyezik"


 4 új lámpa amit ajándékba kaptam...nagyon szeretem ahogy este világítanak.



és a gyönyörű  rózsaszín csokor....