ezmegaz...

 Nem is tudom melyiket írjam előbb, ...Talán ez, mert másnál ez mindennapi...,nekem új volt...

mindig utáltam a sport cipőt... most ezt kell hordani..

Hiába van cipőm, sajnos a beteg lábam miatt nehéz mindegyikbe belebújni, pláne menni...Mikor voltam orvosnál megmutatni a sarkam, annyira de annyira letolt, hogy mit képzelek ilyen cipőbe járni... pedig csak a legkényelmesebbet és a leggyorsabban levetni topánkát húztam, nem beszélve, hogy félméteres cipőkanalat nem akartam vinni magammal..Jól kioktatott és felírta kb milyen márkájú cipőt vegyek, hogy legalább kicsit könnyebb legyen..

NNa a napokba jött el az alkalom, így felkerekedtünk és ellátogatunk a pécsi Árkádba.. Szerencse hogy a földszinten volt a bolt, nagyon- nagyon nem bírom a mozgólépcsőket, és a tömeget... Tömeg sehol, a boltba is csak mi voltunk...Régen találkoztam ilyen kiszolgálással, pláne hogy fiatalok voltak az eladók...

Segítettek, tényleg egy szavam se lehet... Persze ezek a cipők nem occsok, meg a többi se ,de ha kell és muszáj....leárazva se occsó...Talán mégiscsak vannak jó és kedves eladók fiatalokba is...Örültem hogy jól végződött a vásárlás, mert nem könnyű esett vagyok.. most meg pláne, előtte a nagy lábam... most meg párosul hogy dagadt is... sarkantyú is van... 

A másik történetem felbőszít és nem tudom elképzelni se, hogy a mai világba, egy olyan kórházba ami világszínvonalú, ott tanulnak orvosnak... és...

 Nagyon kedves régi barátunk a nyár óta szenved, már kivülről, belülről kifordították, rengeteg vizsgálat, csak nem találtak semmit, vagyis valami picike valamit... Csak azt is meg kellett innen-onnan nézni... mire kiderült a semmi baja helyett nagyon nagy a baj, annyira hogy azonnal el kell kezdeni a kezelést mert , mert ez  a valami nagyon burjánzik, szaporodik, ép ezért műteni se lehet... Berendelték azonnal, hogy a kezelés megkezdődjön, aznap derült ki, ott, hogy még van egy vizsgálat, amit elfelejtettek... igen ám , de ebbe a kórházba !!!!!!!nincs ez a műszer...majd hozzák délelőtt, majd délután, de  estére oda ér...és nem ért oda.. majd másnapra.. Maga a vizsgálat betegnek és orvosnak is kimerítő volt... de túl van az első kezelésen......

és akkkor nálunk hiánycikk ez meg az... és minden pénz máshova megy mint kéne...Én az összes fentieket , urakat magunk közé tenném.. nesze neked te is kapd azt a z ellátást amit mi, mert nincs rá keret, nincs műszer, nincs semmi.../sok helyen kabát akasztó se/, és várjanak éveket akár egy vizsgálatra is...

Ha már ennyire benne vagyok a morgolódásba, még egy történet... Micsoda kis harcosok a gyerekek... Nincs nagy dobra verve, mennyi leukémiás kisgyerek van...8 hónap, mire el kezd gyógyulás útjára lépni... Addig megjárják a poklok poklát, gyerekek , szülők...Az ismeretségi körünkbe is van...

Össze szorul a szívem... nem csak a gyerekekért.. a barátokért is... hogy megvívják a harcukat... és tudom milyen most a lékör a családba...

Tudom most az én bajom eltörpül, de azt is tudom,, mi is min mentünk keresztül..és most ők..és nem is egy barátunk , nagyon jó ismerős küzd...

Szoktam mondani, hogy  hitetlen vagyok,  mostanában  a vallás is nagyon előkerült, én mindig tiszteletbe tartottam, ép ezért most inkább nem szólók semmit...

Remélem nem bántok meg senkit, nem is volt szándékom...és az igazi véleményemet nem is merem leírni nyíltan...