"A kutyádat eteted, itatod, gondozod, ezért azt gondolja rólad,
biztos isten vagy.

A macskádat eteted, itatod, gondozod, ezért azt gondolja,
biztos ő az isten."
( Aranyosfodorka)

"A macska nem ugrál föl rád, nem nyalja összevissza az arcodat, nem szaladgál őrülten körülötted, hisztérikus hangokat kiadva. A macska az ajtóban vár, nagyon finoman a lábadhoz dől, és rezonál." /Pam Brown/
„A kutyák, akikkel megosztható a létezés, különös és csodálatos lények, s nem lehet teljes az élet kutya nélkül...” /Gerard Durrell/
Az eszem szeret megbocsátani, bár néha a lelkem nem hagyja. Vannak olyan sebek, amelyek nem gyógyulnak. Néha a barátságokat is buta, nem gyógyuló hegek teszik tönkre.
Kaszás Attila

2013. november 9., szombat

Daruk, és emlékek....

Ma jutottunk el  a Pécsi temetőbe,és mint minden alkalommal, megnéztük a "Szemem fénye alapítvány" emlékművét... A képek ,  és a róla szóló történet,   mindig szívbemarkoló::::::::::

A daru az elmúlt időkben a gyermekhalál és a béke nemzetközi szimbólumává vált, ami egy 1943-ban született fiatal japán gyermek, Szadako Szaszaki nevéhez fűződik.
Szadako mindössze két éves volt, amikor az atombombát 1945. augusztus 6.-án Hirosimára dobták. Ahogy növekedett, erős, bátor és sportos lánnyá vált.
1955-ben 11 éves korában, amikor egy kerékpáros versenyre gyakorolt, hirtelen megszédült és összeesett a földön. Megállapították, hogy leukémiában szenved, ez volt az atombomba utóhatása.
Szadako legjobb barátja egy japán legendát osztott meg a leukémiás kislánnyal. A legenda szerint, ha valaki ezer darumadarat hajtogat, akkor kívánhat valamit, és a vágya teljesülni fog.
Szadako remélte hogy az istenek teljesítik kívánságát és meggyógyul, ezért elkezdte hajtogatni a madarakat. De a kórházban meghalt.


Barátai és iskolatársai meghajtogatták a hiányzó darvakat, melyeket Szadako sírjába helyezték.


Ma a hirosimai Béke-parkban emlékmű áll. A jelképes atombomba csúcsán Szadako Szaszaki bronzba öntött alakja emelkedik a magasba. Égre nyújtott kezében egy aranydaru.

Forrás: Szemem Fénye Alapítvány honlap












5 megjegyzés:

  1. Szép, szomorú és megható történet!
    A márványba vésett idézet is elgondolkodtató.....

    VálaszTörlés
  2. Gyermeket elveszíteni borzasztó érzés lehet!
    Köszönöm a történetet!..., bár megkönnyeztem...

    VálaszTörlés
  3. Gyönyörű! A történet is, a látvány is, az ötlet is! Emlékszem a képekre tavalyról, de jó, hogy ismétled.
    A mediterrán fácska az idén gyönyörűen virágzott nálad. Nekem az idén nem, egy hete ki is dobtam. A lakásba kerülése után még a leveleit is ledobta. Sajnálatos, de tovább nem rakosgatom.
    Az első angyalkád nagyon nagyon szép! Tavaly ilyen munkát láttam a méteráruban kitéve több ezer Ft-ért. Próbáld eladni hasonló helyen. Nem fognak fizetni érte, csak ha már elkelt. De úgy is jó!

    VálaszTörlés
  4. De jó, hogy leírtad! Így legalább mi is hallottunk róla!
    Megható és szomorú történet.

    VálaszTörlés
  5. Tavaly nem irtam róla, mert ép beteg voltam és mire kimentünk a temetőbe összeszedték a darukat...Azt gondoltam kicsit több reakció lesz...

    Emőke, Ildikó, Bea és Éva köszönöm....

    VálaszTörlés