"A kutyádat eteted, itatod, gondozod, ezért azt gondolja rólad,
biztos isten vagy.

A macskádat eteted, itatod, gondozod, ezért azt gondolja,
biztos ő az isten."
( Aranyosfodorka)

"A macska nem ugrál föl rád, nem nyalja összevissza az arcodat, nem szaladgál őrülten körülötted, hisztérikus hangokat kiadva. A macska az ajtóban vár, nagyon finoman a lábadhoz dől, és rezonál." /Pam Brown/
„A kutyák, akikkel megosztható a létezés, különös és csodálatos lények, s nem lehet teljes az élet kutya nélkül...” /Gerard Durrell/
Az eszem szeret megbocsátani, bár néha a lelkem nem hagyja. Vannak olyan sebek, amelyek nem gyógyulnak. Néha a barátságokat is buta, nem gyógyuló hegek teszik tönkre.
Kaszás Attila

2017. május 26., péntek

Mielőtt elfeledném...hülyeségem története.

Lassan egy éve,hogy csak úgy felindulásból, meg persze mert nagyon megtetszett varrtam, egy táskát ajándékba..Aránylag nagyon rövid idő alatt  elkészült, és már akkor elkönyveltem hogy  varrok egy másikat  is., De miután nem tartottam csak patent zárással  biztonságosnak, így azt gondoltam, mi az nekem, varrok bele egy cipzárt is...
....Innen számolva el voltam veszve, nem kicsit, Ráadásul semmi nem sikerült, a szűkítők is elcsúsztak... mit szépítsem... bocsi... szar volt úgy ahogy volt..Bontottam kétszer, vagy háromszor, akkor sem volt jó...letettem...és gondoltam pihentem majd újra varrom... Áá akkor sem volt jó, de tovább léptem, , majd a cipzár meghozza a kedvem, és lesz siker élmény...Jjjja lett sírás, meg síkítás...és mérgembe széttéptem...darabokra hullott szét, és teljesen úgy viselkedtem, mint aki nem normális...Apa is csak nézett,. szegény próbált segíteni, de én még jobban tomboltam.Fogtam eltettem az egész táskát...Pár nap múlva elővettem...Most már működött a cipzár is, de négy kezes lett a táska nyitása...meg...szóval több sebből is vérzett.,és akkor már  kb  5x szedtem szét az  egészet..
Megfogadtam, nem érdekel,akkor is használni fogom, ha már így kiborított ez a vacak táska és nem hagyom magam...Igaz ajándéknak szerettem volna, de ritkán fordulok így ki magamból, azért  is  fogom használni, hogy emlékezzem, milyen hülye is voltam...Előkerült. a napokba..és be fejezem... Már csak a füle van vissza, talán az nem lesz gond... vagy ki tudja?













Régebbi bejegyzés a másik táskáról






Tegnap reggel, valami zizegést hallottam, és kerestem.. biztos voltam hogy egy bogár zörög egy papiron,de nem találtam...Délelőtt ép hívtam Apát, amikor egy nagy reccsenés törte meg a csendet,én megszólalni sem tudtam a telefonba,ijedtembe. Körül néztem, és akkor vettem észre a képkeret esett szét, a szekrény mögött landolt..

12 megjegyzés:

  1. Nahát , a táska csúcs szuper -- a leírtak nem látszanak rajta :-) Nekem ebből az anyagból ágyneműm van, és imádom, mert olyan szép . Viseld egészséggel !

    VálaszTörlés
  2. Én bizony már a szemétbe dobtam volna. Ami nem engedelmeskedik nekem 1-2 kísérlet után, azzal nem sokat vacakolok. Ha én nem kellek neki, hát ő se nekem....
    A képkeret...hát vannak ilyen rejtélyes dolgok. Ilyenkor szoktam kérdeni: ki van itt és mit akar üzenni ?

    VálaszTörlés
  3. Vera, most megnyugodtam, hogy nem csak én vagyok ilyen, ha nem sikerül valami úgy, ahogy elképzeltem :)
    A táska egyébként nagyon jól néz ki!
    A képkeretes élmény kísérteties.

    VálaszTörlés
  4. a képeken teljesen korrektül néz ki, semmi hibát nem látok rajta :)

    VálaszTörlés
  5. Ó, más is tombol nem csak én. Néha nagyon szégyellem magam. Lényeg, hogy a végén használható.

    VálaszTörlés
  6. Eszméletlenül jól néz ki ez a táska!
    A textil nagyon tetszik és a sok bontás sem ment kárára, legalábbis nem látszik rajta.
    Teljesen megértem a dühödet! Nem mindig sikerül rutinból.
    Jé! A képek nyáron potyognak az anyagtágulás miatt. Én is jártam egyszer így. Rövid távon esett, az íróasztalon landolt és nem tört el az üveg.

    VálaszTörlés
  7. Ez egy igazán őszinte bejegyzés volt. Ugye nem haragszol, ha megmosolyogtam, mert próbáltam elképzelni, ahogy tombolsz. :-) Te meg a tombolás, hahaha.
    A táska pedig nagyon szép lett ám, még ha ennyi szenvedés árán született is.

    VálaszTörlés
  8. Nekem tetszik a táska, bár tudnék hasonlót, azért megértelek mert törekedni kell a szebbre, jobbra, tökéletesre így tudunk fejlődni. Megfáradt keret, bosszantó. Szép hétvégét!

    VálaszTörlés
  9. Tisztellek a kitartásodért, amiért mégis megvarrtad a táskát, még ha ennyi bosszúságot okozott is! Egyáltalán nem látszik rajta, hogy ilyen nehezen született meg, szép az anyag, amiből készült. :)

    VálaszTörlés
  10. Annál jobban fogod szeretni, hogy tudod mennyit kínlódtál vele. Remekül néz ki!!!!!

    VálaszTörlés
  11. Van ilyen is néha. Én is tomboltam a múlt héten és kukáztam a végeredményt. Sehogy nem vállaltam fel, hogy maradjon :-( Nem voltam ilyen szerencsés mint te. A táska tökéletes lett, és én imádom az enyémeket mind.

    Keretezett képpel jártam én is így, semmi misztikus nincs benne. Az enyém ragasztópisztollyal volt összetákolva, és a műanyag ragasztó elfáradt, kép landolt a földön. Azóta meg keret nélkül tengődik. Sőt most egy hűtőmágnesem is esik szét,:-( Erősen gondolkodom, hogy tudom megjavítani, mert drága emlék és hiányozna ha nem lenne.
    Na persze a ragasztópisztolyt mint olyat kizártam, pedig van....

    VálaszTörlés
  12. Köszönöm lányok... a sok jó szót..
    Az anyag is külön szót érdemelne, mert puha, jó megfogni... az szinek ugy szintén..
    Ugyan még mindig nincs kész a pánt...Igaz azzal mentem a varrószobába hogy pántot megcsinálom, de egy szütyőre lett kedvem... mármint varrni...
    A sok munka közt, egy picike időm van gyorsan kell valamit szöszölni, mert kikapcsol, feltölt...

    megtanultam, mert rá voltam kényszerülve, hogy nem szabad feladni... legyen az bármi...ma is ezt vallom...

    VálaszTörlés