"A kutyádat eteted, itatod, gondozod, ezért azt gondolja rólad,
biztos isten vagy.

A macskádat eteted, itatod, gondozod, ezért azt gondolja,
biztos ő az isten."
( Aranyosfodorka)

"A macska nem ugrál föl rád, nem nyalja összevissza az arcodat, nem szaladgál őrülten körülötted, hisztérikus hangokat kiadva. A macska az ajtóban vár, nagyon finoman a lábadhoz dől, és rezonál." /Pam Brown/
„A kutyák, akikkel megosztható a létezés, különös és csodálatos lények, s nem lehet teljes az élet kutya nélkül...” /Gerard Durrell/
Az eszem szeret megbocsátani, bár néha a lelkem nem hagyja. Vannak olyan sebek, amelyek nem gyógyulnak. Néha a barátságokat is buta, nem gyógyuló hegek teszik tönkre.
Kaszás Attila

2023. szeptember 14., csütörtök

"beteges" dino...

 A facen   a "közös horgolásaink"  csoportba  dinó horgolása megy...aki akart csatlakozott, Mercédesz fordította le a mintát..haladó  a horgolási szint..Hezitáltam is,  gondoltam eljutottam ennyi horgolással már a haladók szintjére..Azt hiszem kicsit túl értékeltem magam, pedig minden úgy van ahogy le lett írva... Mindenhol jelöltem, tulajdonkép majdnem az egész csak rövid pálcából áll, ahol kiemelkedés van, ott  hamis pálca vagy félpálcát kell horgolni plusz a nyakánál van "csavar" nnnnna ott el is tévedtem, el is tudtam rontani rendesen......Olyan tiszta mint az ég... elvileg...Ráadásul ott van egy "mondat, figyelmeztető számomra"ezt jól bevéstem a fejembe, de ez most nem működött, "hogy ne gondolkodj, horgold ami oda van irva"...ééés nem bontottam vissza.. naná hogy nem... nem jelöltem meg, hol kezdődik a kanyar... az egészet vissza kellett volna bontani...Nincs az a ... amiért felbontom...Gondoltam, hogy majd mire felérek a nyakához, valamiért szépen kinyúlik, és olyan lesz, mint a mintán... de nem...elbukott a nyaka is meg a dinó is meg meg én is... napokig forgattam, nézegettem, hogy most mi lesz..Apa meg oldotta... verekedett a dinó, azért ilyen betegesen áll, vagy fekszik, vagy ép le bukóba a feje...és ez nekem erőt adott hogy befejezem... nem volt könnyű esett, a tüskékkel is csalnom kellett, meg a fej állással, lábakkal.. hogy valahogy kinézzen...Nem tudom volt e olyan figura amit  eddig elkészítettem, amit ennyiszer forgattam, hezitáltam, nyomkodtam, állogattam,  hogy talán beáll, ahogy kell, és hogy ennyi fejtörést csináljon...Nem vagyok egy feladós típus...A tüskéket meg alapból utáltam horgolni, de kell...  meg kell horgolni... és a felvarrása se volt könnyű ép azért mert  az én elrontott "hátalapomat" kellett helyre hozni.,, nem emlékszem, hogy lábat bármilyet bontanom kellett e.. akár egyszer is.. ITT többször is mert sehogy nem állt, és olyan nincs hogy egy állatnak négy lába, négy magasságba legyen...mind más fele állt...

Végül is ma éjjel, mert nem tudtam aludni, annyi megpróbáltatás és kínlódás után összeállt...Nem mondom hogy hibátlan.... nem mondom, hogy nem szívtam vele... de remélem aki kapja értékelni fogja... hogy ez dínó igy is... kicsit betegen, kicsit kanyaros nyakkal... kicsit szeretni való...

Elfogult vagyok, hogy egy ilyen rossz munkából sikerült feljavítanom... rengeteg fotó is készült...Azt hiszem, hogy az egyik legkedvesebb munkám,ép azért mert ennyit küzdöttem vele...


fonal catánia...kb 35 centi hosszú...











köszönöm ha végig olvastál...

5 megjegyzés:

  1. Szerintem, nagyon aranyos, és biztos szeretni fogja, aki kapja .

    VálaszTörlés
  2. Nekem nagyon tetszik ez a dinó! :D Szebb mint az amelyik nem balhézik :)))

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. köszönöm... nekem is nagyon tetszik...szívesen megtartanám, de ajándéknak szántam...Találtam modern mintákat, nem az én "világom" viszont tudom, hogy a gyerekek imádják az ilyen figurákat...Mintám nincs, anélkül fogom megpróbálni, nem kell nagy tudomány... persze kitudja...

      Törlés