sál... lilában

 Ez is maradék fonal... két pici gombolyag féle... talán 1-2 deka.Már az elején meggyűlt vele a bajom.Nagyon könnyű mintát kerestem, hogy a tévénézésnél ne keljen mindig a mintát lesni... csak a fonal nem akarta azt amit én... Elszokott a kezem az ilyen nagyon vékony kötőtűtől és fonaltól..Gondoltam, majd kiegyenesedik ha nagyobb lesz a kész munka... nem igy lett, sőt egyre jobban összetekeredett...Mire befejeztem egy hurkába állt az egész... Megpróbáltam, igy is lehet hordani... Gyerek méret lett...Velem nem fog ki... az igaz most seem értem, miért kunkorodott így össze...és akkor a fotók,.... ha már játszom a fotózásával.

ki tudja miért lett ekkora hely ítt?

 

újabb nagyon vékony fonal, pár deka, hogy elég lesz e két kis kesztyűnek, majd elválik..

kendő.. megint

 Újabb SBS  kendő lett kész, csak a fonal színe változott, most lila...Ez a minta megunhatatlan.Két gombolyag  fonal volt...puha... meleg tele apró és nagyobb más színű szöszmöszökkel, horgolás közben is elég jól  hullott.. Ha hordják hogy fog viselkedni, nem tudom...Még nem mostam, az utolsó pár sornál nagyon siettem, hogy maradjon még fonal.. Az utolsó sornál pikókat is horgoltam. Kíváncsi  leszek fog e tetszeni, úgy adom csak oda ha tényleg tetszik... mert hogy szekrény mélyén legyen semmi értelme, viszont van aki szereti a lila színű  cuccokat...

Naa...

 Régóta készültem megmutatni  ezeket a díszeket, de már csak ez az egy maradt... Most újra eszembe jutott, mert Orsi írt a kesztyűről, hogy milyen olcsón vette, még a fonal árába se fért volna bele az ára...

Mikor megláttam, rögtön az jutott eszembe, hogy csak a keret többe kerül a boltba... Egy 10 centis keret 1000 forint , ez eleve nagyobb, a másik kicsivel nagyobb volt, azt 400 forintért vettem, ezt akármilyen hihetetlen 300 forint volt...Gondoltam,  majd lebontom... de nem volt szívem... és azért érdemes egy kicsit elidőzni a kézimunkán is... Az hogy a keretet mire behorgolta, már meg sem említem...Rém álom, csináltam.. A kis lepke meg maga a csoda, szép... sok munka van vele... mindez 300 forint...Ennyire becsülik a kézimunkát...Nagyobbat oda adtam a menyemnek, fel volt nála akasztva.

Amikor így neki állok egy új darabnak, mindig az jut eszembe, ha mi elmegyünk, szemétbe megy minden...Tudom... új divat, új minden... Sajog már most a szívem, hogy a szekrény tele van kicsitől a nagyig nagy hímzéses terítőkkel, ami az enyém és anyué volt....Riseliőzve, angol madérás, sok horgolt terítők, amit  még a mamám horgolt.Tudom... ha elmegyek már nekem mindegy mi lesz a sorsa...Ha szerencséjük lesz, bejutnak egy turkálóba, és valakinek megtetszik... és hazaviszi...