A csomagban találtam egy kis gombolyag fehér fonalat, ahogy megfogtam, szinte egyből tudtam, ebből biza kesztyű lesz...Nos egy biztos, a hidegtől nem véd meg, olyan vékony, és puha... rögtön két felé gombolyítottam, szinte biztos voltam, nem lesz elég..sikerült még egy pici gombócot találni, ami elfért a tenyerembe , olyan pici volt..Feltűnően hamar kész is lett/,pár nap esti tévénézés /Azért hogy lehessen tudni melyik az eleje, az előző sál, egy motívumát kötöttem bele, dísz is... meg ....
Ki is mostam... ahogy vizet ért halvány rózsaszín színek, pici foltok jöttek elő... Biztos voltam, megfogta valami, mert ömlesztve voltak a fonalak a zsákba..... Ilyen finom kézimunkát nem lehet sikálni, dörzsölni... ami ki jött kijött, a többi ott maradt, ami száradás után majdnem teljesen eltűnt...
Teljesen elcsodálkoztam, mert még 2 !!! deka se volt a két kesztyű...Ajándéknak gondoltam, de amikor az embernek sejtelme sincs mekkora keze van, akit szeretne meglepni, nem olyan könnyű eldönteni milyen méret legyen. Többször is volt a kezemen... annyira kis puha....
ahogy bővül az ujj rész...szépen látszik
Milyen sokáig nem kötöttem... de most annyira jó újra kötni... A himzést is megtaláltam mit varrok majd, de valahogy nem jött le az a" nagy szerelem", igy még hezitálok......... mert van egy másik is... azt kell hogy mondjam, az sem az igazi....
Nem tudom van e értelme egy igazi nagy munkába belefognom, ami egy év alatt se készül e... A másik, hogy lesz e becsülete a kész munkának....ez egy másik..(.ez egy apropóból lenne )ez mindegyiknél más lenne, mert "természet"-i .ennek nincs meg a mintája se... ez is csak terv...
ez az egyik...
ez lenne a másik minta
