nálunk is...

 lassan beköszönt a tavasz.. Nagyon beindult minden, csak ne lenne ilyen nagy szárasság... Ma reggel már  kicsit öntöztünk, mert ami előbújt nagy nehezen ,az  is el van feküdve...Elkezdődtek a tavaszi munkák...Nem sok mindent tudok sajnos csinálni...Próbálkozom csak... Tegnap mikor ideültem, azt gondoltam, most elköszönök... jobban járok, ha csinálom a dolgom, és nem itt blogot irni...Minden alkalommal el vagyok nagyon szomorodva...Tudom... unalmas is minden alkalommal ezt olvasni, aki esetleg ide téved naponta ...20-30 idetévedő... és még én...Nem az életem vész el... de életem része volt a blog...

Igazából azt vártam, hogy ami kész munkáim, feltudjam tenni... aztán meglátjuk..Igy adtam magamnak ultimátumot..Ajándék... nem járnak erre... de sosem tudni...

zokni ,kesztyű

 Ez a fonal is a csomagba volt, rögtön megálmodtam, hogy zokni lesz belőle, nem baj az sem hogy esetleg nem lesz egyforma a csíkozása...Igy is lett, nem lett egyforma, de nem is baj...inkább a vastagsága okozott csalódást, túl vastag... DE?::: puha meleg, szerintem szépen sikerült a sarok fogyasztása... ...A kesztyű... ő bizony hosszú utat tett meg,... nem a kesztyű, a fonal... Még talán 6.-7. es lehetett a fiam/több mint 30 éve/, amikor is készült a pulcsija..modern, szép kötött pulcsi, nem minden napos használatra...Be kell valljam, nem nyerte el a tetszését, túl modern, és kék...Utána örökölte az unoka, neki sem jött be igazából, Apa,... az igen...Mint minden amit készítek, szereti, megbecsüli... Addig hordta, mig "ki nem nőtte""..és azóta várt a szép kék pulcsi, ami akkor elég drága is volt a többi fonalhoz képest..Anyós bontotta fel... amit én megvarrok, fel nem lehet bontani... ez most is érvényes volt, igy sok helyen elvágta a fonalat... NNNo de most utoljára kesztyűvé alakul... Nagyon jó volt kötni... remélem sokáig tudom használni mint munkás kesztyű...Már most sajnálom... munkáskesztyű?

Alex 9 éves

 

Aki régóta követte a blogomat, tán emlékszik még, hogy egy éves koráig, minden hónapba hoztam róla bejegyzést, és hogy alakul a fejlődése...Mára gyönyörű szép nagy kutya lett, bár itt a fotókón úgy ül itt mint aki fenyítve van, alig tudtuk  fegyelmezni, hogy leüljön, érezte a tortájának az illatát, innen számolva  alig lehetett fotókat készíteni, egybe bekapta lenyelte a tortát...Ezért is nem kap csontot...

Reméljük még sokáig velünk marad... Minden kutyánk jósága, szépsége, kedvessége benne van... Csak imádni lehet, és viszont is érvényes... Nem szeret nélkülünk lenni, csoda hogy éjjel elmarad kint... Nem ugatós, ami nem utolsó szempont...

 régi videók....