"A kutyádat eteted, itatod, gondozod, ezért azt gondolja rólad,
biztos isten vagy.

A macskádat eteted, itatod, gondozod, ezért azt gondolja,
biztos ő az isten."
( Aranyosfodorka)

"A macska nem ugrál föl rád, nem nyalja összevissza az arcodat, nem szaladgál őrülten körülötted, hisztérikus hangokat kiadva. A macska az ajtóban vár, nagyon finoman a lábadhoz dől, és rezonál." /Pam Brown/
„A kutyák, akikkel megosztható a létezés, különös és csodálatos lények, s nem lehet teljes az élet kutya nélkül...” /Gerard Durrell/
Az eszem szeret megbocsátani, bár néha a lelkem nem hagyja. Vannak olyan sebek, amelyek nem gyógyulnak. Néha a barátságokat is buta, nem gyógyuló hegek teszik tönkre.
Kaszás Attila

2021. január 20., szerda

korip

Ez a bejegyzés , még márciusban készült, csak egy takaró is lett volna hozzá, ami végül is nem fejezödött be...A fonalat még régebben vettem, de csak egy nagy gombócot, amire gondoltam, hogy egy kis takaró ki jön majd egy babának, csak akkor még nem tudtam azt sem, hogy milyen nemű lesz a baba..Nagyon el voltam dölve a fonaltól, de sajnos nagyon mellé nyúltam... hiába szín átmenetes, vastag a fonal, de a legnagyobb baj, hogy hamar elfogyott,a fonal, és hiába mentem hogy veszek hozzá, állítólag  a márka meg szünt,igy aztán szépen árván maradt a takaró  darabka...Csak mellékesen mondom, hogy ilyen nagy góbócból ilyen kis darabot még nem láttam... szóval nagy szívás volt...
Ez a korip Alica bellából készült, azóta sem lett átadva, mert egy magába... kínos.aztán neki álltam, itthon volt fonalból, kb olyan szine van , mint a korip ciklámen szinének.....Az meg nem tetszik, igy takaró projekt ugrott, nagyobb darabba felnőttes színek nézz ki.. Majd valami készül a nyárra, vagy valamikor.Végül is elküldtem ezt a kis szerény ajándékot... Boltba nem jártam, nem járok, igy minden más elmaradt...A babának tetszett, játszott is vele.

Dátumon is látszik mikor készült és került fel ide a a mentésbe...
Köszönöm a figyelmet...

5 megjegyzés:

  1. Nem az ajándék nagysága a fontos, hanem a szeretet, amivel készült.
    Jó pár évvel ezelőtt történt az oviban. Nevem napjára az egyik kisfiútól egy hímzett kis terítőt kaptam / olyan vizeskancsóra valót / és egy bébiételes üveg befőttet. Tudtam, nagyon szerényen éltek, az anyuka nagy szeretetben, egyedül nevelte a kisfiát. Azt mondta: Óvó néni, nekem nincs sok pénzem, de ezt nagy szeretettel készítettem Önnek. A terítő még most is meg van, ha a kezembe kerül sok sok emléket felidéz a kisfiúról, anyukájáról :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ebben igazad van, csak ez más eset...nem áll tőlem messze, sőt a sok apróság, mindig ajándéknak megy ismerősöknek, barátoknak...Ki illatpárnát kap, ki szívet... mikor mi van...Mi is voltunk olyan helyzetbe amit írtál, megtapasztaltam... magam is apróságot készítettem már akkor is...

      Törlés
  2. Szerintem is nagyon kedves lett ez az ajándék, az, hogy személyesen készítetted, mindennél többet ér!
    És tényleg nagyon jó a színe!

    VálaszTörlés
  3. Szép színei vannak a koripnak és igazán nem kínos. Sok dologtól függ hogy valami elkészül-e, nem csupán a jószándéktól.

    VálaszTörlés
  4. Hiába tervezzünk, sokszor máskép alakul..
    Köszönöm lányok!

    VálaszTörlés