"A kutyádat eteted, itatod, gondozod, ezért azt gondolja rólad,
biztos isten vagy.

A macskádat eteted, itatod, gondozod, ezért azt gondolja,
biztos ő az isten."
( Aranyosfodorka)

"A macska nem ugrál föl rád, nem nyalja összevissza az arcodat, nem szaladgál őrülten körülötted, hisztérikus hangokat kiadva. A macska az ajtóban vár, nagyon finoman a lábadhoz dől, és rezonál." /Pam Brown/
„A kutyák, akikkel megosztható a létezés, különös és csodálatos lények, s nem lehet teljes az élet kutya nélkül...” /Gerard Durrell/
Az eszem szeret megbocsátani, bár néha a lelkem nem hagyja. Vannak olyan sebek, amelyek nem gyógyulnak. Néha a barátságokat is buta, nem gyógyuló hegek teszik tönkre.
Kaszás Attila

2015. augusztus 31., hétfő

Finis előtt...

 Lekerült a keret a madáról, már csak a sarkok vannak hátra...Megint elkezdtem tökörészni, megint elkapott az a furcsa érzés, mint minden alkalommal, mikor egy nagyobbacska munka végére érek..Egy pillanatra üres lesz körülöttem minden...Nem tudom megmagyarázni, hisz alig várom... hogy a másik madárba is ölthessek... és vissza van még a   kék sorozat és a kolibri...
Nem az ," az igazi nagyon nagy munka"... de van rajta mit böködni...Közben egy apróka madár is ""kivarródott""..Majd megy a többi közé, hogy egyszer átalakuljon ajándéká......
Valahogy nem úgy megy a varrás sem ahogy kéne...A táskát már megint szétszedtem... már kiegyeznék az egyszerűvel is, csak kész lenne...Annyi elmaradásom van...és nem vagyok képes behozni a lemaradást... sőt....




 kicsit homályos... de látszik a lényeg


kis madár...

6 megjegyzés:

  1. Álomszép lesz! Ismerős az érzés amikor búcsúzni kell egy mintától, de ezekből a madarakból van még, lesz folyatás .
    A táska miatt nyugi! Kész lesz az is , de ha idegesíted magad annál jobban nem fog menni. Lazíts , ne gondolj rá és egszercsak kipattan a szikra,
    Úgy vagy most te is ahogy én voltam, nem volt kedvem semmihez, most meg nem bírom letenni a rózsámat, és már valami szép tájképen jár az agyam. :-o
    Fura ...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm...és jó hogy lelked öntesz belém...
      Szabad tudni milyen tájképen gondolkodsz?
      nagyon nehéz összeszednem magam a táska miatt, mert már nem is tudom pontosan hányszor bontottam, ráadásul még a végén azt gondolja aki kapja, hogy nem is akartuk felköszönteni...pedig nem igy van... De bevallom, ennyi kudarc után most megtorpantam kicsit. Igy már biztos hogy a novemberi ajándékkal is csúszni fogok...

      Törlés
  2. Válaszok
    1. Köszönöm...és hamarosan mutatom készen...

      Törlés
  3. Jaj, Vera! Hisz annyi mindent készítesz, és mind gyönyörűek! Ne légy elégedetlen, kérlek! :)))

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Á ..nem vagyok elégedetlen, csak mérges magamra, hogy hogy két hónap alatt nem tudtam befejezni a táskát, mert mindig találtam benne olyan hibát, amit ki kell küszöbölni... ahhoz meg megint bontás jár...Már mikor volt Márta... és még mindig nem kész,....és nagyon köszönöm hogy itt vagy...

      Törlés