Tegnap egy felejthetetlen rendezvényen voltunk, hiába a sok fotó, élvezhetetlen...Szalagavatója volt az unokánknak...Ki tett magáért az iskola, a tanárok, a gyerekek.Minden osztály külön műsorral készült, majd a Palotással zárták a rendezvényt számunkra....Le a kalappal ellőttük...Talán majd lesznek képek, mert az iskola is készített fotókat...Egy, eddig ismeretlen oldalát láttuk az unokánknak..A szívem teljesen megtelt...a szünetbe a másik mamával beszéltük, mi is volt az óvodás anyák napján...és most ott ülünk a szalagavatón...Ha lesznek fotók, párat mutatok majd...
Látogatóink... ha még igazán nem is tiszták a képek...
Mindig örülök az őszapóknak...
Nekem olyan megható volt a lányom szalagavatója, hogy emlékszem, még majdnem el is sírtam magam...ez jutott eszembe a képedről. Lehet szentimentális vagyok így ünnepek táján, de valahogy olyan szép volt, ahogy szép ruhában tisztelettel vitték táncba a fiúk a lányokat!
VálaszTörlésTündérek a madárkáid! Ma mi is pótoltuk a madárgolyócskát!
Hát ez az..Most voltak kisiskolások és most meg már a saját gyerekük óvodás. Én nem tudom, hogyan történik ez...De valami szörnyűség....
VálaszTörlésRohan az időőőőőőőőőő......
Nálunk alig van madárka, vagyis még nem láttam őket, de mostanában nappal nem is vagyok itthon, csak a kitett szotyiról láttam, hogy talán tengelicek jártak erre. Egy kis cinke volt, azóta sem láttam, lefotóztam én is, hogy mivel várom, még nem került fel, nem volt most időm blogolni, sajnos szomorú esemény miatt :-(
VálaszTörlésÖrök élmény a gyerekek szalagavatója. Olyan megható nézni őket és belegondolni: Istenem, de hamar megnőttek, már itt vannak, mindjárt érettségiznek. Óhh, ez az idő múlás...
VálaszTörlésCsak egyszer láthatnék egy őszapót élőben! Tüneményes kis madárka :)