Írtam már előbbi bejegyzésembe, hogy a csengő felett rakott fészket egy rozsdafarkú...Egész véletlen vettük észre...és persze az első mozzanattól meg lett örökítve, de mi akkor még nem tudtunk róla...onnan számolva figyeltük, lestük... kb 5 napig építkezett egy egész tornyot... majd befészkelt, aztán pár nap múlva már nem is ült rajta...Utána olvastam, ez náluk természetes, és közben vissza is ült..és vártunk...4 picike született...és minden alkalommal hallottuk amikor etetés volt...De nagyon bizalmatlan és félős volt, így elég nehéz volt lencsevégre kapni...A fotók persze nem a legjobbak... de amikor már nagyon várták a finom élelmet, kinyújtózkodtak a fészekből, de ahogy megpillantottak, már el is bújtak, csak a kis kócos tollas fejüket láttuk...A tegnapi nagy vihar előtt még fényképeztem őket, és beszéltük apával, hogy olyAN SZÉP NAGYOK, HOGY PÁR NAP MÚLVA KIREPÜLNEK....Ma rögtön eszembe jutott reggel, nem e a vihar lesodorta a fészket... és legnagyobb meglepetésemre üres volt a fészek... kirepültek... Az élet rendje...de én igy is sajnálom...Ma hallottam, etette őket, mert gondolom 4 fele voltak..és hívta őket...
Milyen kicsi is elég a boldogsághoz...számomra nagy boldogság, hogy előttem, előttünk nőtt fel pár kis rozsdafarkú...Remélem még sokszor látom billegni, és hallom a hangjukat is a közelbe, vagy itt nálunk...
Úgy szeretem azt a kis csipás/pállott kis szájukat 😍😍
VálaszTörlésNagyon aranyosak...Élmény volt látni őket közelről... A mai napig is itt vannak, látom, hallom őket..
TörlésWhat a shame the wind destroyed the nest, but its good they found them and fed them
VálaszTörlésMár kirepültek, de a szél nem tett a fészekbe kárt szerencsére, most is meg van...árván
TörlésMásodszor írom le, irigy, irigy, idén nincs egyetlen használható gólyafotóm sem..
VálaszTörlésA te kedvedért fotoztam egy hasonló gólyásat mint te... nagyon messze voltak tőlem...
Törlés