Nem tudom ki hogy van vele....valahogy nem megy a ráhangolódás az ünnepekre...Tudom még messze van, de ha az ember lánya maga készít ajándékokat, időbe kell lépni, mert ugyan csak el lehet pöszmögni velük, pláne ha keményíteni is kell...A végső forma mindig a legnehezebb, .."legutálatosabb" így csúnya szóval, pedig mindig az teszi fel a az í-re a pontot... Egy szalag, masni, akasztó, egy gomb, egy pici sál, , gyöngy, egy horgolt fej...sok apró-ez-az, és sorolhatnám, az utolsó mozzanatokat...Nekem ezek az utolsó simitások a legnehezebbek mindig...Most csak ízelítő, a munkáimból, remélem készül még, és a befejezés is kész lesz...időbe..
keményítésre várnak
szilikon sütőbe igy sikerült a kalács...
olyan szép a színe, hogy nem győzöm csodálni és tényleg nagy kár, hogy hamar elnyílik... mint általában a többi kaktusz is