"A kutyádat eteted, itatod, gondozod, ezért azt gondolja rólad,
biztos isten vagy.

A macskádat eteted, itatod, gondozod, ezért azt gondolja,
biztos ő az isten."
( Aranyosfodorka)

"A macska nem ugrál föl rád, nem nyalja összevissza az arcodat, nem szaladgál őrülten körülötted, hisztérikus hangokat kiadva. A macska az ajtóban vár, nagyon finoman a lábadhoz dől, és rezonál." /Pam Brown/
„A kutyák, akikkel megosztható a létezés, különös és csodálatos lények, s nem lehet teljes az élet kutya nélkül...” /Gerard Durrell/
Az eszem szeret megbocsátani, bár néha a lelkem nem hagyja. Vannak olyan sebek, amelyek nem gyógyulnak. Néha a barátságokat is buta, nem gyógyuló hegek teszik tönkre.
Kaszás Attila

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: 2017.természet. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: 2017.természet. Összes bejegyzés megjelenítése

2017. december 2., szombat

Kosztosok...

Nyáron is itt voltak... de mostanság... ennyi cinkét az elmúlt télen nem látunk mint most ősszel már...Napokban felfigyeltünk egy újabb cinkére, amit eddig nem láttunk...találgattuk...hogy elfajzott e, vagy "félre" lépett valamelyik...DE nem...Barát cinke és a őszapó farok nélkül, kb igy mondhatnám...Apa utána nézett, fenyvescinege a becsületes neve...Még soha nem volt itt...Már most  több kilónyi magot ettek meg... A kis vörösbegy is megjelent...Imádom őket nézni.A napokba ép még csak nem fagyott be a víz, még fürödtek...Nehéz fotókat készíteni, de sokszor az etetőket nem lehet látni annyian vannak...Ez az új kis jövevény nem félt, egy -két méterről  lett fényképezve.
















fenyvescinege...Fotó Google..

Köszönöm, ha végig néztél!Szép hétvégét!!!

2017. november 25., szombat

Egy kis séta.

Receptekért ment Apa le az orvosi rendelőbe,  nekem meg beugrott,  Alexel addig sétálunk és nézelődünk a parkban  elején.Gyorsan összekészültem,de már akkor alig lehetett bírni vele,, hol a pórázhoz szaladt, hol hozzám, taszigált,  míg öltözködtem...külön műsor az indulás...Már előre beugrott az autóba és remegve várta hogy menjünk.Toporgott,és izgatott volt, hogy kiugorhasson az autóból,és lehessen szaglászni..Egy padon  fiatal ember várt valakit és telefonált, ,de majd az ölébe ugrott, úgy rántott magával,mintha papír darabka lennék..Szerencse hogy jámbor fajta... de nem mindenki szereti, hogy egy ekkorra kutya odaugrik hozzá..Nem beszélve róla, hogy aki ismerte Macit, megrökönyödve áll ,és kérdezi ,kimertük hozni az utcára../Macit soha pici korában sem lehetett kivinni az utcára.../
Hamar  jött Apa,szerencsére , mert  főleg a séta elején elég nehéz visszafogni Alexet, mert mindenhova szagolni kell és azonnal, és úgy húzza az embert, hogy pár perc múlva úgy éreztem méteres lett a kezem, mert úgy kinyújtotta.Szigor ide, vagy oda..Ilyenkor teljesen neveletlennek tűnik...

Vágytam már ,hogy láthassam milyen is a szépséges parkunk, ami az utóbbi időben teljesen elvarázsol...Sok a kopasz fa, előkerültek az ágak, amik  össze meg vissza, meg kanyarba ágaskodtak, még a nap is rá sütött, ettől még szebbek, varázslatosak lettek...A tó körbe  sétálása kimaradt, majd legközelebb..//Tarsolyomba van még őszi kép, ami kimaradt,de majd borús, zord időbe jól jön/
Kezembe a gép és Alex... és kattogott a gép...





 ép rántott egyet rajtam...igy sikerült a kép...






















tegnap reggel így égett az égalja ,ahogy kelt a nap...gyönyörű látvány,jó indult a nap...



Szép hétvégét,jó pihenést kívánok ,kellemes kikapcsolódást minden kedves látogatómnak!!!

2017. november 6., hétfő

Október utolsó napnyugta.

Sokat nem tudok róla mondani, megfogott a látvány, vagy a szín, fényképezőgépért kiáltott a lelkem...