Mi az összefüggés, nem sok, mégis sok.Már régebben írtam, hogy beteg a cicánk..és öreg is...December elején újra elvittük,hogy hátha mégis csak lehet rajta segiteni..Sajnos nem, csak pár nap, vagy pár hét van számunkra.Akinek nincs kedvence, nem is tudja elképzelni a lelkivilágát annak az embernek, aki együtt él a kedvencével, ráadásul 17 és fél évet.Nem szaporitom a szót, láttuk ahogy robban le... mindent elkövetünk, hogy a betegségében halljon meg, ha meg kell halni, és ne éhen halljon...Még mindig meg van.Egyik éjjel arra ébredtem, hogy zokogok, és nem is tudtam abba hagyni...Nagyon nehéz napok, hetek vannak mögöttünk, az eszem a gondolataim mindig a mi aranyos cicánk körül forgott, és akkor jött egy ötlet, hogy zokni kötését kell megtanulnom, addig is az agyam le van foglalva.Ez sem volt könnyű menet, lázasan kerestem a videokat..olvastam, a segitséget is visszamondtam..Nem tudom mennyi videot néztem meg, probálkoztam sikertelenül, nem jöttem rá, de nem kezdtem el kötni..Volt egy belépés egy csoportba, ott elutasitottak, kerestem egy másikat, ahol elfogadták a belépésemet...ÉSSSSSSSS volt egy írás... mintha nekem irták volna.De ezt már hallottam egy másik kézimunkánál...ne gondolkodj, keresd a mintát és csináld, ami oda van irva...Annyira belebonyolodtam, hogy most már kötöttem éjjel álmomba, és arra is ébredtem, és vaciláltam, hogy is kell kötni azt az átkozott zoknit..Már párszor bontottam, mert volt rész ami nem tetszett, de nem adom fel...Végülis, hogy valaha hordható lesz e nem tudom, rajta leszek, de a lelkem kicsit megnyugodott hogy mi mindent elkövetünk, hogy szép élete legyen, és ha menni kell ... elmegy...Ő is a szívem egy darabját viszi, mint a többi kedvencünk...
ezt a részt bontottam le vagy 2x -3 x
Nagy nehezen jöttem rá, hogy kell kötni... ezt azért még gyakorolni kell... Valószinű a fonal sem a legjobb, de tanuláshoz ép jó...
Köszönöm a figyelmet... Már megint eltelt egy hét... szép hétvégét...
