Cica...

Már tavaly is készült egy, de amikor a szemét  raktuk bele , az anyagon  elszaladt a szem, és futni kezdett... megvarrtam, de tudtam már ajándéknak nem  lehet elküldeni, így nekem maradt...Idén újra neki álltam, mert van egy nagyon kedves blogbarátnő,aki szereti a cicákat, de nem lehet neki,persze nem pótolja az igazit, gondoltam meglepem...egy varrottal, ami puha... simulékony, talán szeretni való...

 valahol írtam, az én cicám,  nem igazán szereti a dobozokat, mióta már nagy cica...nyáron a padon volt egy sörös doboz, abba aludt, de azon kivül nem hozza lázba, ha lát akármilyen dobozt...Nagy keresésbe fogtunk, mert tudtam nem ment ki... de sehol nem találtuk...új rejtekhelyet keresett... és talált... megértük igy dobozzal együtt előhalászni...Nos ez most nagyon jó... anyag maradék közt alszik egész nap...

Cica a láthatáron

Véletlenül bukkantam, rá, és rögtön ugy éreztem varrnom kell..Elmondhatom rég találtam ilyen jó, pontos rajzot bejelölve, hova melyik alkat rész, hogy kerül...Volt itthon buklés, rugalmas anyag is...Töltőanyag már nehezebben jött össze, végül is elég lett az is..neki álltam, kiszabni, összeállítani...Rugalmas, buké anyagot nem oly könnyű varrni... Volt itthon gyerek biztos szem is, de utólag kiderült, ezzel több kárt csináltam mint hasznot.
Nagyon édes, jó formájú test született meg.. Az arcnál nekem nem igazán olyanra sikerült mint az eredeti de igy is imádom... Aranyos, édes lett... A gömbök és társaik után felüdülés, és kikapcsolódást jelentett..

Mara  blogján találtam köszönöm

Link...   a cica elkészítéséről..

már fotózásnál is megértem követni... minden hova felmászott, lefeküdt

Mindenre kiváncsi volt...Én meg örültem,hogy ilyen kis aranyos lett,és érdeklődő,  jó nagy kupit hagytam magam után... de  lett egy édes cicus...ma meg összetakarítottam a szabással és varrással  járó kupit...