Becsukom a szemem..... és eszembe jut a régi idők zaja... szépsége... A nyüzsgés.... valahogy olyan varázsa volt Pécsnek............. Most, hogy e sorokat írom,,, annyi minden kavarog a fejembe... leírni sem tudnám..., szépen pontosan... A Világvégéről kell gyalog a városba menni.. Hiába mondják a levegőt... meg mindent... Nincs ember aki több kilométert megtesz egy boltért,,, gyalog...
Minden alkalommal a Petőfi mozitól,,,, bocsánat az Uránia mozitól,,,bocsánat,,,most már valami iszolda,,, kell a városba felmenni...Ütött, kopott minden... lehangoló... Nem kell utca seprő.,,, nem kell virág....... A rendezvények javát elvitték a Séta térre... mert tele van gyönyörű fákkal, árnyékkal... Félek.... végig gondolni,,, ha valakinek eszébe jut, hogy a Sétateret is át kéne alakítani...Remélem nem,,,
Árnyékot csak ezek adnak,,
Volt hely,,,Senkinek nem voltam útban
Valaha volt villamos is,,,Ennyi emlék maradt,,,,
Köszöntöm új követőmet,,, Attila Muzsi