Egy kis kitérő...

Hétfőn rekkenő meleg volt már reggel, gyorsan döntöttünk hogy  időbe indulunk a szokásos  szemészeti ellenőrzésre... Miután nem volt a drnő, és a FONALAM. hu bolt később nyitott ,így az üres időt  nézegetéssel töltöttük... Most volt igazán időnk a környéket picit megnézni, noha már máskor is  láttuk első benyomás nekünk.... hm... nem a legjobb... Most sem tudok mást mondani... üres ,Se pad... se fű.... forró katlan... a Pécsi Széchenyi tér...A Jókai tér sem jobb... nincs hova leülni sem, ugyan van pad de a nappal szembe... csak hőgutát  lehet kapni, de kedvet nem ,hogy nézelődjön az ember.....Sokan dicsérik... mi nem...
Becsukom a szemem..... és eszembe jut a régi idők zaja... szépsége...  A nyüzsgés.... valahogy  olyan varázsa volt  Pécsnek............. Most, hogy  e sorokat írom,,, annyi minden kavarog a fejembe... leírni sem tudnám..., szépen pontosan...  A Világvégéről kell gyalog a városba menni.. Hiába mondják a levegőt... meg mindent... Nincs ember aki több kilométert megtesz egy boltért,,,  gyalog...
Minden alkalommal a Petőfi mozitól,,,, bocsánat az Uránia mozitól,,,bocsánat,,,most már valami iszolda,,, kell a városba felmenni...Ütött, kopott minden...  lehangoló... Nem kell utca seprő.,,, nem kell virág....... A rendezvények javát elvitték a Séta térre... mert tele van gyönyörű fákkal, árnyékkal... Félek.... végig gondolni,,, ha valakinek eszébe jut, hogy a Sétateret is át kéne alakítani...Remélem nem,,,

Árnyékot csak ezek adnak,,

Volt hely,,,Senkinek nem voltam útban

Valaha volt villamos is,,,Ennyi emlék maradt,,,,




Köszöntöm új követőmet,,,   Attila Muzsi