"A kutyádat eteted, itatod, gondozod, ezért azt gondolja rólad,
biztos isten vagy.

A macskádat eteted, itatod, gondozod, ezért azt gondolja,
biztos ő az isten."
( Aranyosfodorka)

"A macska nem ugrál föl rád, nem nyalja összevissza az arcodat, nem szaladgál őrülten körülötted, hisztérikus hangokat kiadva. A macska az ajtóban vár, nagyon finoman a lábadhoz dől, és rezonál." /Pam Brown/
„A kutyák, akikkel megosztható a létezés, különös és csodálatos lények, s nem lehet teljes az élet kutya nélkül...” /Gerard Durrell/
Az eszem szeret megbocsátani, bár néha a lelkem nem hagyja. Vannak olyan sebek, amelyek nem gyógyulnak. Néha a barátságokat is buta, nem gyógyuló hegek teszik tönkre.
Kaszás Attila

2022. november 29., kedd

Gömb/ők/

 Csak összeszedtem magam, és nagy nehezen összeállt a gömb, gömbök, mert akkor már rögtön kett ő készült...Nem tudom mit csináltam a mintáimmal, talán a manó vitte el, vagy elkevertem, de akkor jó mélyre, mert a sokadik átnézés után a mappákba se, és  persze a gépememen sincs...újjaim végei elég érzékenyek, és zsibbad is a kezem... Lehet hogy sikerül megint összeszednem valami "öregséges betegséget"... nna  akkor is azért össze kell hozzni valamit...Nem tudtam melyik kép legyen a befutó...igy többet is mutatok...Kettő  gömb készült...!!! csak!













Köszönöm a figyelmet...és a kis löketet is, hogy neki álljak a hajócsipkés gömböknek...!!!

2022. november 27., vasárnap

Nem akartam...

 Már pénteken este megbeszéltük,   hogy szombat este kilátogatunk  pécsi karácsonyi kirakodó váasárra és megnézzük  a mindenki karácsonyfáját..és a  fényeket.Jó messze tudtunk megállni, igy a séta is hosszúra sikeredett, a Ferencesek utján mentünk, de rengetegen jöttek szembe velünk, mintha valaminek a vége lett volna...Ép azt beszéltük, hogy most erről már nem maradok le, mint a Balokányi szépséges őszi fáiról...Egy köpésre voltunk, , mégsem jutottunk el egy sétára, peddig csodás volt a  fotók szerint...


Rég láttam ennyi embert, meg is lepődtem, azt hittem, hogy csak mi leszünk, mert még nagyon korán van... és nem...A ködös, párás levegőn a fotók sem az igaziak...Nem mentünk be a sűrűjébe... azért  jelen van a virus... ha hisszük, ha nem...(menyem is nem rég volt covidos).Nem oltottak lévén, kerüljük a tömeget is... amennyire lehet..Majd a fotók mesélnek...Nem is tudom hogy fejezem ki magam...azt hittem, hogy a nadrágszíjjon jó nagyott húztunk... itt nem vettem észre...(lehet csak mi?)..Ha éhen haltam volna, akkor se álltam volna be, kürtöskaláccsért, igaz az árát sem tudtam, mert nem mentünk a  kis házak elejére, inkább a hátuk mögött mentünk, a fényeket igy is lehetett látni..Szépen énekelt egy fiatal lány...  annyira jó volt hallgatni..Hömpölygött a tömeg...Igazából mindent messziről  szemléltem...

Meglepő volt számomra, hogy pár hónapos babát etettek, cumisüvegből... láttam tejes valami volt az üvegbe...Nem tudom én látom rosszul csak, hogy pár hónapos  babát ilyen ködös, párás időbe, ráadásul este, hidegbe nem visszünk el  tömegbe, ahol még minden vírus is jelen van......Lehet hogy csak én vagyok nagyon öreg és maradi? Sok kutyust is láttam...milyen jó neveltek, és hogy reszkettek , még felöltözve is...











nem lehet a végét látni.  sorban állás...


ezek a fények nagyon szépek











eszem-iszomnál  tömegek voltak, amennyit látunk... viszont vásárlókat a többi stand előtt nem láttam, inkább csak nézelődők voltak...

a hires időjárás állomás...apával...





ezt hagytam utolsó képnek... Amikor megláttam, Orsi árvácskás fotója ugrott be...Azért van némi külömbség... Ez kb 2x5 vagy 6 méter, a cukrázda előtt

Jó volt, szép volt,én elfáradtam... remélhetőleg még eljutunk az ünnepek előtt!

Köszönöm, ha végig néztél, olvastál...

2022. november 24., csütörtök

próbálkozás.....

 Valahogy nem igazán barátom a keményítés... pláne ha gömbről van szó... Az egész horgolást tönkre lehet vágni a keményítéssel, ráadásul milyen macerás... próbálkozom... majd meglátom mi sül ki belőle...









2022. november 19., szombat

eltévelyedtem, másfelé...

  Több mint 10 éve is ,hogy megtanultam angyalkát, csillagot,  karácsonyi,és egyébb  díszeket horgolni..csak ugy ontottam, minden családtagnak, barátnak ismerősöknek jutott..Aztán a kedvem alább hagyott és elhajóztam más felé... frovilitást, másnéven hajócsipét tanultam... hosszú évekig..Itt már azért kevesebb munka született mert más a  készítése az angyalkának,meg a többinek, nehézkessen ment...A keményités is macerás... Csak ugy zárójelben mondom, legalább 5 boltba volt apa mire kapott keményitőt.Idén még a hajócskák se voltak a kezembe, fáradtak, nehezek az ujjaim, igy aztán most újra horgolás felé vettem az útam.Csak hát az a tizenvalahány év alatt el is felejtettem a mintákat, hogy, hogy kell ezt vagy azt elkészíteni..Újra tanulás... Még keményités és a fej vissza van... majd az is lesz...

Most olvastam az fb-én...Szép kis díszeket készített valaki, feltette a kézimunkacsoportba, /sok van/, és szinte alig kapott tetszést rá, és kérdezte hogy benne van-e a hiba,  vagyis a dolgaiba... Nem... de ez van...és ez azért  említem , mert ép én is minden alkalommal ezt megélem...sajnos itt...és ezért kedvem sincs másnak se  irni...







köszönöm a figyelmet...