"A kutyádat eteted, itatod, gondozod, ezért azt gondolja rólad,
biztos isten vagy.

A macskádat eteted, itatod, gondozod, ezért azt gondolja,
biztos ő az isten."
( Aranyosfodorka)

"A macska nem ugrál föl rád, nem nyalja összevissza az arcodat, nem szaladgál őrülten körülötted, hisztérikus hangokat kiadva. A macska az ajtóban vár, nagyon finoman a lábadhoz dől, és rezonál." /Pam Brown/
„A kutyák, akikkel megosztható a létezés, különös és csodálatos lények, s nem lehet teljes az élet kutya nélkül...” /Gerard Durrell/
Az eszem szeret megbocsátani, bár néha a lelkem nem hagyja. Vannak olyan sebek, amelyek nem gyógyulnak. Néha a barátságokat is buta, nem gyógyuló hegek teszik tönkre.
Kaszás Attila

2017. január 31., kedd

Januári összefoglaló, visszatekintés...

Már vége is a januárnak...oly gyorsan elszállt..Rég volt, ilyen igazi tél...Tele nyugtalansággal, hideggel, jó párszor -15-17 fok volt, kicsi hóval...sok- sok nyűglődéssel...
Pár fotó, hogy az utókor!!!! vagy inkább majd én!!!! visszanézzem, ha elfelejteném milyen idő is volt  az idei első hónap...Ha pontosan nincs mihez kötni egy történetet, egy emléket, hajlamosak vagyunk sokat tévedni..Majdnem minden január közepe táján hó van, volt már jó néhányszor térdig érő hó,igaz nem mostanában....Ilyenkor jó hideg is van... mindig kitoljuk az ünnepléseket is ezekben az időkben... mert sok munka is vár ránk..

Rengeteg favágás, hamuzás, kazánok pakolása,éjjel és nappal... kiegyenlítő tartály kilyukadása miatt, fűtés nélkül a lakásba,,,mikor ha nem a legnagyobb hidegbe.... talicskával "pofára" esés, ahogy a jégen tolva a talicskával , megbotlott Apa...
... szerencsére kisebb sérülésekkel megúszta,

A hidegre való tekintetve a fólia sátrakba "idegenek " költöztek... lerágták a nyíló virágokat... Győztük a mérgeket kipakolni...
Nekem még ki sem kellett mennem, mert bent is sikerült elesnem...

Hol Alex, hol Cica .. van porondon...Az állatorvos nyugtatott bennünket, amit amúgy is tudunk...még fél év... addig sajnos minden hónapba gyógyszer a láb fájás miatt... mert nagy testű kutyáknál ez van... tetszik, nem tetszik...11 hónapos lett Alex.
Szóval zajlik az élet... röviden ennyi..és persze a kézimunka sem maradhatott el...

PÁ_PÁ Január...!!!!






















 egy kis pihenés...
 dajkálás és csipkézés...
készül valami...

2017. január 28., szombat

Itt vagyok...!!!!!

Meg vagyok...kisebb dolgokat leszámítva jól is vagyok, szerencsére beteg sem voltam, .. """csak...""""Úgy is mondhatnám ...""" egy gondolat bánt engemet"""...
Vannak dolgok, amit nagyon nehezen tudok lenyelni, átlépni...pedig rajta vagyok...Jó lehet hogy  ez a folyamatos hideg, érzékenyé tette a lelkem... jobban bántanak dolgok, események mint máskor...Az elmúlt majdnem 7 év alatt /szem műtéteket is bele értve/nem hiányoztam ilyen sokat...
Emésztettem magam...és nem családi okok miatt...
Jó pár napja este hívott Bea... olyan érzékeny lettem, mint egy kisgyerek...elcsukló hanggal... alig tudtam beszélni....hiányoztam .... /Vén piccccs lettem,/Máskor ilyen dolgokon átléptem...és nem bántott ennyire... mardosta a lelkem...és nem bírtam írni...
Okát nem feszegetem ,és nem szeretnék írni róla...
Közben többen is írtak a levelezőmbe is, és a blogra is ,hogy nincs e valami gondom, bajom.... 
Köszönöm az érdeklődést......és a leveleket is...
Közben kaptam csomagot is,  is és képeslapot is...Nagyon köszönöm...


Szép hétvégét minden kedves  látogatómnak ,   jó pihenést, jó  kézimunkázást!!!!!

2017. január 15., vasárnap

Idei első igazi bütykölésem, félúton..

Már többször írtam nagy tisztelője vagyok Renulaknak, szeretem a munkáit... jó párat már el is készítettem, nem is egyszer...Az ünnepek alatt már készülődtem, és összekészítettem, feltekertem a fonalakat, mert érdekelt, milyen sokkal vékonyabb cérnával...izgatott, hogy fogom e látni rendesen a csomókat... mennyire fogom tudni meghúzni...
Nos jó pár körön túl vagyok... Hajt a kíváncsiság...Nem mondom hogy hibátlan, de ahogy ránézek szívem melengeti szépsége, hogy ez az én munkám...
Egyre több idő kell mire egy kör kész...

Ezt a terítőt többen is már elkészítették, teljes körével... van aki előbb befejezte...Most meddig jutok el vele, nem tudom megmondani...Itt figyelni kell, nem lehet elkalandozni...nem lehet két percenként felugrálni, letenni, sokat lehet véteni...Könnyűnek tűnik...és sok esetbe unalmasnak is, ép ezért csak pihenten lehet vele foglalkozni csak teljes nyugalomba .

Most 16-os Eldoradó puppetssel  készül a terítő hajócskával.Fehér és krém szín váltogatásával...Most tartok 25 centinél...





 A zöld egy régebbi munka ,de 10-es Eldoradó puppets.Jól látszik a különbség a fonal vastagságával


 egymásra téve



kezdet...

Köszönöm.... ha elolvastál...Szép és jó időtöltést kívánok!

2017. január 14., szombat

Mai...

Ma reggelre kaptunk újabb kis havat... Szép... szép....  és tél van... de nekem nem hiányzik...
A nap is erőlködött, azt akartam fotózni,és igyekezni is kellett, hogy még lássam ahogy előbújik a felhők mögül..A hóra nem mertem lépni, mert már nincs több lábam, ami még megsérülhetne..
Egy pici tenyérnyi friss hó nincs, mert Alex mindenhol járt, nagyon tetszik neki ..Hideg is, vizes is, és vajon mi lehet alatta... érdekes is...














Kiváncsi volt, vajon mit is fotózom... nem lehetett kihagyni...

2017. január 13., péntek

Favágás segítséggel...

Nagy boldogság, mikor favágás közben lehet szöszölni, jó kis kérget keresni, nézni árgus szemmel ,hogy vágja a gazdi a fát, mi esik le, hogy kerül bele a talicskába, amit külön nagyon szeret ugatni, magasba ugrálni mikor tolja ..Minden mozzanat, mozdulat érdekes...Nélküle nem lehet tolni se oda, se vissza  a taligát..Vigyázni kell rá mindig, nehogy ráessen a fa...ha észre veszi hogy fotózom, gyorsan elfordul, vagy úgy áll, ne lássam... Mégis csak nagy segítség...Apa nincs egyedül a favágásnál...és ha már csak  össze kell takarítani, külön  nagy öröm számára, hogy közben jót lehet játszani is munka közben is...... vödrökbe teszi a rongyait, minden egyes gereblyézésnél  ott topog,ugrál segít nekem... és  a kazánházban lehet nézni hogy pakolom a tűztérbe, amit összeszedtünk közösen...és ennek a felemelő érzésnek, munkának is vége szakad...
Ha már nincs mit csinálni, keres elfoglaltságot... ha más nincs, a csengő vezetéke is megteszi...lehet rágni, miszlikbe is...










 néha bent is lehet lenni...

2017. január 11., szerda

Fehér hólepel és a szikrázó napsugár...

Meglepődve láttam ma reggel, friss pár milliméter porcukros hólepel borítja a tájat..Igaz tél van,és olvastam is, mégsem gondoltam komolyan, hisz az elmúlt hetekben, az Időkép és az összes előrejelző sutba tehetné a tudományát... hisz egy szavuk nem volt valós... mindig más idő volt mint amit jósoltak...
Ma ahogy az ablakon kitekintettem,,már erőlködött a napocska is, körülötte aranylóan tündökölt az ég...ÁÁ gyors öltözködés, mert a jelenség nem vár meg...meg -9 fokban nem igazán  ideális egy szál pizsiben kint fotózni, mert a bentről készült képek nem adják vissza a szépségét a napfelkeltének...












és természetesen Alex is ott kotorászott, és muris ahogy a hó megmaradt az orrán...Neki ez mind újdonság...

ééééés nem cicát visz, mert úgy tűnhet... a rongyát...mindene a rongy...