"A kutyádat eteted, itatod, gondozod, ezért azt gondolja rólad,
biztos isten vagy.

A macskádat eteted, itatod, gondozod, ezért azt gondolja,
biztos ő az isten."
( Aranyosfodorka)

"A macska nem ugrál föl rád, nem nyalja összevissza az arcodat, nem szaladgál őrülten körülötted, hisztérikus hangokat kiadva. A macska az ajtóban vár, nagyon finoman a lábadhoz dől, és rezonál." /Pam Brown/
„A kutyák, akikkel megosztható a létezés, különös és csodálatos lények, s nem lehet teljes az élet kutya nélkül...” /Gerard Durrell/
Az eszem szeret megbocsátani, bár néha a lelkem nem hagyja. Vannak olyan sebek, amelyek nem gyógyulnak. Néha a barátságokat is buta, nem gyógyuló hegek teszik tönkre.
Kaszás Attila

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: tatyó. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: tatyó. Összes bejegyzés megjelenítése

2022. szeptember 12., hétfő

""kisszütyőő""

 Ez hirtelen jött ötletből készült kis szütyő, ugyanis ...kicsit hosszú... Sajnos nem oly rég összetörte magát anyós, szerencsére törést megúszta...Elég imbolygó, eddig is kerettel járt, ha eszébe jutott, igy most kerekes székbe kell maradnia, viszont se telefon, se zsepi, se más nincs nála, igy nem lehet elérni..se.Ezért gondoltam hogy varrok neki egy olyat amibe elfér pár apróság, bár Apa egy régi összekapott szütyőt akart vinni, ami inkább csak próba volt...sosem lett használva, erre a célra szerintem nem is lett volna jó...

Nos hogy visszatérjek a varrásomhoz, már jó sok ilyen és hasonló  tatyókat mentettem le, egyik jobb mint a másik...tervbe is volt, hogy varrok majd magamnak, csak nagyobba,Az ember azt hinné, kivágok egy téglalapot, összevarrom, zipzi bele és kész... háttt nem...Nem részletezem, feledékeny is vagyok... nem is kicsit, igy aztán csak jó nehezen sikerült ilyen formába elkészíteni...(szerintem, ennél könnyebb lett volna a hagyományos zipit varrni, és zseb is ugyan igy lett volna rajta) A végeredmény  szerintem okés... hordható, hogy milyen áron, és mennyi idő ment el rá, az nem érdekes...

Egy másik munkám is van... táska, az kb félévig csak szabva volt, az asztalon... előtte egy évig hezitáltam rajta... most fülre vár, azzal is megszenvedtem...nem jó irányba megy ez a feledékenységem...óóóh ... mi vár rám... vagy Apára...

Nos akkor a képek...ÁÁÁ és milyen szerencse hogy van anyag,  és minden ami kell, nem kell mindenért boltba szaladgálni, a városba  minden messze van a parkolótól, ha egyáltalán találunk parkolót...





Köszönöm a figyelmet..Szép hetet!!