Kistádé is elment...

Az utolsó csincsillánk is elment. Kistádét 2011 januárjában hoztunk Csiri mellé.
Nagyon fog hiányozni, hisz tizen valahány év óta van-volt csincsillánk..Már most üres lett a szoba...

A fotó tegnap készült...

Csiri is elment....

Több mint 10 éves volt...Mint kis csincsilla bébi került hozzánk,Az unokánknál a csincsilla párnál született,először az anyósnál volt pár napig, de szegényke elvadult, így mi fogadtuk be...Szomorú most a társa...életünk része  volt, mint a többi kedvenc...Hiányzik, mert ahogy a szobába beléptünk, már ágaskodva fogadott, segített takarítani is...kiugrált a kezünkbe, egy kis aranyos szelíd kis csiri ... volt...

Melegbe...

A 37 fokos meleget, ember, állat, növény is nehezen viselte...Ki erre , ki arra feküdt...Tegnap még 35 fok volt, most jelen pillanatba, 18 fok van, délután...Normális? nem csoda hogy mindenki oda van... A rigók rendületlenül fészket raknak, már kitudja idén hányadikat,és hányan,  rohangálnak a földön, a fólia sátorba is keresgélnek, aztán a  dróton kukaccal a szájában képes órákig sípolni, hívni a fiókákat...Szóval az élet megy... ha nehezen is... próbáljuk átvészelni a meleget,...

 mára csak egy tojás volt a fészekbe,,, a cica bizonyára nem volt a fán...

szegénykének oly "sanyarú" sorsa  van, hogy papír dobozba "tengeti a napjait...Mostanában mindig kap új dobozt, ha ehhez van gusztusa...

vagy igy....

régi kép.../áprilisi/ ebben a dobozban volt a karvirág hagymám, ép kiültettem, így kint maradt a doboz, sőt gaz is került bele... és megkedvelte a Cica...

nagyon jó benne aludni.

Alex a benti kutya... már a labdákat is be hordta... itt jobb játszani is... meg aludni is..

Vannak szabályok...  az asztalnál nem kaphat enni se kutya, se  cica... .A számítógép széke semleges, ott lehet koldulni mindig egy-egy falat finomságot...

Már régóta szeretném megmutatni, de valahogy a fotók sosem sikerülnek, és nem adja vissza a szépségét...Tavalyi virágok, csak azért maradtak meg, hogy dugványt szedjek róluk, és olyan szépek voltak, hogy meghagytam... Idén egy virágot sem vettem, Alex miatt.

Mai napfelkelte...

Házőrzés... "felsőfokon"

Egész idáig, azt gondoltam, hogy csak a mi Macink fekszik ,és alszik hanyat, a lába az ég felé... szó szerint... akár az udvar közepén, akár az ajtóknál... Csatlakoztam a német juhászkutyás társassághoz, és ott láttam, szinte kivétel nélkül mindegyik így alszik...Édesek, aranyosak... hűségesek...
Már ép fotózni akartam, megérezte hogy nézem, mikor igazított magán egyet...és így" aluszikált" tovább...

Ma behordtuk a kaktuszokat... a sok eső nem teszi nekik jót.....Remélem még lesz jó és szép idő...

Ma  elment a Net .... Vártam hátha visszajön, de csak nem....Apa elmondta mit, hogyan, mert nem volt itthon...felhívtam a társaságot, elpanaszoltam ...mi a hiba... és ígérték utána járnak... és "ízenek"...mert bizony valamiért nem tudtunk rájuk csatlakozni...és majd 24 órán belül... kijavítják a hibát... A modulba a tápegység ment el ... kicserélték.../ingyéééé,/alig egy-két órán belül...
Kérdezte nem e szokott áramingadozás lenni, mert akkor szokott ilyen előfordulni..... és nem tetszik a modulnak sem, meg a többi elektromos  cuccoknak sem..Meglepően hamar elintézték a hiba javítást...Mi a T-Home-hoz tartozunk... de még sosem volt velük problémánk... Már szóltunk az EONak... de eddig megmagyarázták, hogy máshol is van áramingadozás... szinte az egész országba... Most már tudom... leráztak csak.... úgy látszik erélyesebben kell fellépni, hogy igenis nézzék meg...
Szóval azért nálunk is mindig történik valami...nem kell a szomszédba menni...lassan listát írhatok... én is... 

/Hamarosan jövök egybe a három madárral... bocsika.. hogy nem mutattam.../

Cicás bejegyzés.

Aki nálam jár, és rendszeresen olvas is, jól tudja,  hogy nagy állat barát vagyok... Imádom a saját és idegen cicákat, kutyákat...csiriket, madarakat A saját Cicánktól és Macinktól teljesen odáig vagyok...
Regényt lehetne írni, hogy mit csinál, és mit nem, hova nem fekszik...és hogy kisér bennünket... Egy éves is már elmúlt, és nem tudta hogy a kerítésen túl is van élet...és a kerítésre felmászni és átugorni is lehet...Igaz ebben én voltam a ludas, mert nem engedtem ki az udvara... De  be kellett látnom ki kell engednem... nincs mese... csábítóak voltak a lepkék, madarak...  kint van az élete... Már letámadott bennünket..........  el kezdett jelölni...Éjjel is mostam fel... minél többet mostam fel utána, ő annál többet jelölt...Soha nem csinált be...nem volt az asztalon, soha még nem lopott..nem lógott függönyön, karácsonyfán... szóval egy nagyon aranyos jó nevelt és szófogadó cicus...A macska öntörvényű...de   a mi Cicánknak csak szólunk és már nyargal...szót fogad.. .Ivartalanítva  lett, azóta nem jelöl, ha elmegy a szomszédig, mindig meg is verik a nagy bak macskák...Idén 10 éves lesz... Annyira hozzánk nőtt, hogy   ahol dolgozunk, ott van... Minden öntözéskor elkísér, leellenőrzi, jól öntöztem e meg.. Tegnap míg öntöztem a műtrágyás hordó tetején " műsorozott"", és ott mutogatta magát nekem... Szerencsére a telefonom legalább velem volt.../a gazos terület nem  hozzánk tartozik/
A múltkor már esteledett és nem szoktunk elmaradni, ráadásul esett az eső is, a kaputól nem messze ült és várt bennünket...Az utcán sem volt még soha kint...Csurom vizes volt, úgy kellett megtörölgetni, mert folyt róla a víz, pedig van bőven hely ahova   elbújhat.Tudjuk mikor dörög... amit mi nem is hallunk...mert olyan messze van.
Tudom , sok cica kedvelő van , szeretem is olvasni, nézegetni más cicájáról a képeket és olvasni is... El sem tudom képzelni mit lehet bántani  rajtuk...

fóliasátor ablakában  is lehet piheni...

Az állatok világnapja október 4.

Bevallom nem tudtam, elkerülte a figyelmemet, pedig  madár leseket is hirdetek sok helyen...
 Még érvényes a megemlékezés,, bár nem csak egy nap a  napjuk... Nekünk minden nap életünk részei... Feltétel nélküli szeretetük határtalan és leírhatatlan...Már sokszor írtam róluk... Rengeteget fotózom is őket, hisz amerre lépek arra lépnek ők is...

 gép melletti széken várja hogy valamerre elinduljak...

 Még soha nem ült ide a gép asztalára...szólt, de nem figyeltem rá...

 Tegnap tűvé tettük hogy hol van... sok időbe telt mire rátaláltam....

 ők is kivételes, aranyos állatok... Csirik... Igaz, ha újra kezdeném, egyik sem lenne, de még élnek addig itt maradnak...

 és a MAci....Ő is  egy külön egyéniség... Kierőszakolja  a simogatást, akár öt percenként is... Nélküle az udvarba nem igen lehet lépni... Ő felel  és vigyázz,mindenre, hogy akár a favágás is rendbe menjen... Apa sarkába fekszik...

 dió szedés...

 együtt...

 Napok óta próbálom fotózni a cinkéket... olyan nagy riccsajjal jönnek, hogy nem lehet ,nem  észre venni őket... ma ezt a képet sikerült készíteni...

 Micsoda turbékolás van...és mikor a képet töltöttem le, akkor vettem észre a felhő is milyen gyönyörű...

Majd mindennap hasonló képekkel jöhetnék..nekünk sokat jelentenek....

"Csak " Maci...

Hihetetlen, mennyire nem szereti,  ha fotózva van... Én meg imádom, mert ilyenkor szégyenlős, mímózás,, és csak ép nem mondja... hogy NE... fotózz...Tudta hogy ott guggolok mellette, és hiába beszéltem neki, azért sem nézett rám... Nekem nagyon tetszik a kép róla.

 Egymástól nem messze.... együtt soha, de egymás nélkül se...

 egy kis játék...

senki nem hinné, hogy milyen vadállat...