Olyan jó lenne...

 ha a körülöttünk lévő szomszédok végre végeznének, bár valószínű én előbb feladom...kb 4-5éve, szinte nincs nap, hogy valami zörgő, fúró, réselő ne dolgozna...se szombat, se vasárnap, se ünnep nap,...ha netántán nem fúrnak -faragnak akkor vasárnap délelőtt, vagy délután fűnyírás ezerrel, Most láttam a szembe szomszédhoz, gerendák, nagy csomagok vannak letéve... valszínű tetőcsere lesz... pedig mindig mondogattuk, kéne nekik szólni, mert a napnyugtát nem tudom a tetőtől fotózni..Nesze nekem... most majd egyáltalán nem látok majd semmit a napnyugtából...

Tegnap beszéltem a szomszédasszonnyal, mondja, " ne tudd meg, milyen hangja van a műanyag motoroknak, traktornak, mikor a gyerekek, a betonon "siklanak" picit lejtős a  bejáratuk...én ne tudnám? már azon gondolkodtam, meghivlak benneteket , mikor a gyerekek játsszanak, amig itt vagytok...hallgassátok meg...Itt aludtak valamelyik nap, reggel meséli a nagyobb gyerek, hogy nem tudott aludni, mert a kutyák úgy ugattak... erre az anya is meséli...azóta nem akartak itt aludni

Igen, legalább elhiszitek... napközben zörögtök, a gyerekek olyan hangosak, hogy elviselhetetlen sokszor, csukva az ablak,  melegtől is ,éjjel a kutyák...mosolygott...majd ha kész lesznek...de mikor meg élem még?

Ma  ahogy jött a kutyákhoz reggel, mondja, később, csak délután jönnek, mert elfáradt a férje...tegnap... mire én... jjóóóóó... gyorsan kiélvezzük a csendet...jót nevettünk, pedig nekünk nem nevetséges... ami jó, hogy annyira elfáradtak a kutyák is tegnap, hogy egész éjjel síri csend volt részükről...

nem tudom , aki nem tudja a kutyákat  tanítani, szabályozni,nincs rá ideje minek kell 2-3 vagy még több, kutyát tartani, éjjel se lehet pihenni , tőlük...Nagy divat hogy majdnem mindenhol 3 vagy több kutya van... 

A mostani gyerekek sikítozásán kicsit elakadtam, meséltem a barátnőnek, neki van 3-4 éves unokája,és mondja hogy az ő unokája is sikítozik,bizony a mostani  gyerekek sikítoznak, említem , , hogy se az unoka, se a fiam nem csinált ilyet, de most minden gyerek.... mert más időket élünk...Sokszor a frász jön rám, mert nem számítok rá...máskor meg még a fülem is belefájdul...Olyan hanggal vannak, hogy a harmadik- negyedik szomszédból is hallatszik...

szomorú vagyok... pár virágot hozott csak...

Majdnem ...

 .. végzetesre sikerült a spirituális szex szeánsz.

Nagyon meleg volt, késő este gyerek kinyitotta az ablakokat, még volt papír munkája, azt intézte, amikor, furcsa pattogó hangokat hallott alattuk, szomszédos házból. egybe függő háztömb,. Mellettük lévő ház , eggyel lejjebb terasz égett...Rögtön a tűzoltókat hívta, közbe a családját ébresztette, és küldte le az utcára és a többi lakót is riasztotta...és természetesen a másik ház lakóit is...Előkerült félkomába a tulaj is, egy törölközőbe, aki fel se fogta mi történik körülötte...és normálisan beszélni se lehetett vele, csak annyit sikerült kibogozni hogy a sex és a spirituális, szeánsz is benne volt a motyogásába.....

Jó kis riadalom volt...szerencsére nem történt nagy  baj...és még egy.... a  meggyújtott gyertyára  vigyázni kell és nem hagyni magára...... 

és ki hinné, hogy  a műanyag palának szaga volt, de nem tudtam honnan jött... a forróságtól így eldeformálódtak a hullámok rajta...és védi a vadszőlő és a borostyán

Elfelejtettem a kovászos uborkát behozni reggel, így csak délután jutott eszembe... Olyan forró volt, hogy nem bírta el a kezem, megégett a létől, ahogy belenyúltam...és akkor  apa mondta, hogy majd ő... neki is megégett a keze...

Vigyázni... vigyázni

Az utolsó...

  kezelésen, is túl vagyok...Április közepén kezdtem, Egyszerre 10 kezelés lehet fizikoterápia, mágneságy és gyógytorna... az első kettő még csak  elment, hisz egyiknél hanyatt a másiknál hason kellett feküdni, bár az elején az sem volt könnyű feladat számomra...Aki beteg, a legkisebb mozdulat  se könnyű. A gyógytorna... az igen....Az első alkalommal, mikor a feladat, az volt hogy feküdjünk a matracra ami a talajon volt, gondolatom az volt, sarkon fordulok és eljövök, évek óta nem tudok le feküdni a földre, vagy letérdelni, alacsonyra ülni se, de volt számomra egy másik  megoldás, hisz ágy is volt...és a bordás fal...Innen számomra mindig ez volt  az én helyem. .Ahány gyógytornász, annyi féle volt  a feladat is.. Volt aki csak felolvasta ami a gépen volt, a volt aki elmutogatta, volt aki velünk csinálta, aki nem jól végezte, annak segített..Ez idő alatt sok embert ismertem meg, , közös volt a probléma...Bevallom sokszor alig vártam , hogy vége legyen a tornának... utána alig tudtam a kocsiig is elkúszni...Mindenki csinálta a dolgát, egy  rossz szót nem lehet szólni a kiszolgáló személyzetre...

Mikor lejárt a kezelés,  már meg volt az új időpont a z orvoshoz, hogy valahova máshova küldjön el, mert  biztos ott, ahol annyira fáj és indul minden, más baj van. De meg se hallgatott igazából a drnő, akkor még egy kezelést felirt.. A gyógyszerek is elfogytak, de bizony nem lehet már többet felírni... ennyi...Kérdeztem, akkor ez most hogy lesz, nem kívánom senkinek ezeket a fájdalmakat...nna akkor írok fel, de próbálja meg, nem beszedni.. mert több kárt csinál, mint használ...Szóval kiváltottam, de  tényleg nem vettem be, inkább újra az Algopyrint kezdtem szedni ..és újra kezdtem a terápiát....Újabb új embereket ismertem meg, és régi nagyon kedves ismerősökkel találkoztam...Tehát, nem vagyok egyedül a bajommal, sajnos ez a korral is jár, bár nagyon sok fiatal is járt kezelésre. Igy teltek a hetek, hónapok..... Pont a déli  időszakba mentünk ,  íigy volt csak időpont, meg nekem Ernőhöz is kellett igazodnom, hisz neki sok munkája volt, mielőtt elvitt engem..., egy kicsit se fáztunk...Közben elkezdték intézménybe a felújítást, és  a légkondikat javítani, újakat felszerelni. Most már kicsi javulás is van... fel tudom venni a zoknim egyedül  is, és nem kell segíteni az öltözködésnél  sem...Most már segíteni is tudok Ernőnek. nem sokat, de hááát ez van...3 hónap ment igy el... nem kevés... Most várok, mert majd vissza megyek a drnőhöz, ha elmúlnak ezek a nagy melegek .Van némi változás, de nem az igazi...  , lépcső mumus. Nem tudom mennyi kenceficét kentünk a lábamra... hogy majd jobb lesz... igen az erszény az könnyebb lett.. Eszméletlen micsoda árak vannak.. Igaz... nem a pattkószöget emelik, abból nem sok kell, amit használunk, és kell, akár ennivaló, akár gyógyszer és satöbbi, satöbbi. A derekam ép olyan mint volt, alig teszek meg pár métert és  már össze is vagyok görnyedve, alig tudok menni...Még ecsetelhetném hosszasan,  van még sok más is mellette, de ettől nekem bizony nem lesz jobb...Nem gondoltam volna, hogy ennyire le leszek pukkanva...Elég a kertbe kicsit sétálni ..és ennyi...

Végre kaptunk egy kis esőt is... el sem hittem, hogy lesz, bár előrejelzésben is volt.. Reggel 5 millit kaptunk, szép lassú, csendes esőt, hogy minden csepp a földbe szivárogjon, majd kicsit később még egy  adag eső esett, igy lett, 11,7 milliméter.Végre mindent felüdült, a lakás is kicsit lehült, de mára már megint jól befütöttek...

 

14...

 Valamit kerestem , most a blogban, és akkor jött velem szembe a blog szülinap...Be kell hogy valljam, elfelejtettem... ráadásul, bőven túl is vagyok az "ünnepnapon".Visszakerestem a tavalyi évet, mert már azt elfejtettem, hányadik is  van... "Árva a virág, mint a blog"..Semmi nem változott, sőt...Annyiszor írtam írtam már a kezdetekről, most már azt sem teszem...

csendben ,és némán ünneplem...mint amilyen csendes a blog is...Köszönet aki kitartott mellettem...Aztán ballagjunk tovább...

és megint...

 tulajdonkép az előző bejegyzés első  fotóját Orsinak szántam, de valószínű nem járt erre... Szépen látszik körvonalazva, hogy szív alakú felhő...Mível most aztán a természet ontja a felhőket, így megint azokból hoztam..., meg most nyílik a mocsárim... Nem sok van, de fotó annál több...Imádom ahogy mutatják magukat... kár hogy csak egy napos virágok, majd legközelebb azokat hozom...

legyen szép napotok

felhők... megint

 Ha már esőt nem kaptunk, egy csokor felhő megint...

Mindenki vigyázzon magára...Szép hetet...

nyár van...

 Megint megfordította a sorrendet a rendszer, pont amilyen kedve van...Még ilyen meleg soha nem volt a lakásba, nehezen bírjuk...kint meg pláne... Ellene vagyok, vagyunk a légkondinak... de még lehet hogy kell...Ígérték az esőt, de csak nem jön és a lehűlés se...

Mindig szerettem volna felmászni egy ilyen szalma bálára, most már csak gondolatba, leugrani meg pláne nem .... Ifi koromba elmaradt, most meg már... egy emelő kéne hozzá...mennyivel könnyebb most az aratás, apu kaszált még ifi korába...Most igy este fele is 30 fok van...

 szüleim kedvence volt a napraforgó, ahol virított ott megálltak, fotózkodtak...Mi is... Vázába valónak vettem, látszik milyen nagy lett, majd a madaraknak jó lesz...