Igazából már nem is tudom mikor kezdtem el... talán egy éve... terveztem, de igazából nem ilyet, de a terv és a valóság sokszor nem találkozik...Ez már a második takaró, amit elkezdtem, de az elsőnek hamar elfogyott a fonal, utána meg nem kaptam hozzá, fel is adtam, azóta is vár.. Nem is tudom, mit is érdemes írni róla... ha körbe horgoltam, vagy oda-vissza, akkor is magától csavaodott a fonal, igy aztán a horgolás is...Kicsit túl komoly színnek gondoltam babának,igy más fonalat is belehorgoltam, de nekem igy sem lett az igazi...Mindig azt gondom, gondoltam, majd ha nagyobb darab lesz, kisimul...hhhhhhhhhhát nem simult ki...Másnak is voltak problémái, akkor találtam egy írást, hogy a fonás, szövés miatt fordul el a horgolás...Érdekes, mert kötöttem egy nagy csipke kendőt, már jó rég... és még soha nem csavarodott a fonal...Addig szöszöltem rajta, mire aminek szántam, már talán nem is aktuális.Most azzal vigasztalom magam, hogy leterítve akár a fűben , még hasznát lehet venni..Beletettem, szívem -lelkem, mégis csalódás a takaró...és akkor az összehorgolást még meg sem említettem...Tudom, nem szentírás minden munkát megmutatni, pláne ha nem az igazi...de én azt gondolom, ez is az én munkám... ez is én vagyok...(a baba már másfél éves..)Köszönöm, aki elolvasott...
