"A kutyádat eteted, itatod, gondozod, ezért azt gondolja rólad,
biztos isten vagy.

A macskádat eteted, itatod, gondozod, ezért azt gondolja,
biztos ő az isten."
( Aranyosfodorka)

"A macska nem ugrál föl rád, nem nyalja összevissza az arcodat, nem szaladgál őrülten körülötted, hisztérikus hangokat kiadva. A macska az ajtóban vár, nagyon finoman a lábadhoz dől, és rezonál." /Pam Brown/
„A kutyák, akikkel megosztható a létezés, különös és csodálatos lények, s nem lehet teljes az élet kutya nélkül...” /Gerard Durrell/
Az eszem szeret megbocsátani, bár néha a lelkem nem hagyja. Vannak olyan sebek, amelyek nem gyógyulnak. Néha a barátságokat is buta, nem gyógyuló hegek teszik tönkre.
Kaszás Attila

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: liba. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: liba. Összes bejegyzés megjelenítése

2025. február 24., hétfő

Apróságok

Nekem ezek az apróságok örömöt okoznak... hogy miért igazából nem tudom... jó kihímezni, aztán hogy ép mi lesz belőle utána derül ki...Gyors siker élmény  is kell néha,Egy liba csoport tetszett meg,abból varrtam ki egyiket, igazából hungarocell szívre gondoltam, de nagyobb lett, mint a szív, igy más megoldás kellett..Viszont szeretem ezeket a szíveket..Mindegy, hogy kövér, vagy sovány, minden minta aranyos rajta...Annyira variáltam, hogy majdnem  eltakartam teljesen a liba fejét------ inkább a szalagból vágtam le, sajnos  nagyon feltettem a mintát... Természetesen   van benne egy pici levendula is... ÉÉÉÉÉÉs mivel szívet szerettem volna készíteni, egy másik régebbi mintát választottam, ép csak elég lett a maradék anyag, még ezt is sajnáltam eldobni...





hát oldala... maradék anyagok



zsinórt akartam itt mutatni... Kétoldalas ragasztót használtam, hogy munka közbe ne csússzon el a minta... persze ragasztó, gombostű...

2025. február 1., szombat

Liba...nadrágos, sapkás...

 Elég sokáig nézegettem, mig csak elkészítettem, bár nem az eredeti minta szerint, mert hol ez, hol az nem tetszett rajta...Bár megfogadtam nem térek el a mintától, mert mindig plusz "problémák" jönnek közben, ami most is elő is jött... így sokkal nehezebb is megoldani a jött problémákat..Szoktam mondani, hogy ennél nagyobb gondom bár soha ne lenne, de ez esetbe van, mert kézimunkánál is előfordulnak gubancok, bár sokan nem írnak róla...én meg szeretem leírni, hogy legközelebb ne fussak bele, persze hogy belefutok így is...A nyakába egy vastag nagy cső van, nem bírja el saját fejét, a nyak mert elég nagy, aránylag keményre van tömve, előfordult már más figuránál, hogy a fej lecsúklik...Így utólag találtam hozzá, szebb szárnyat is, de bontásról szó nem eshet, mert amit odavarrok, ember fel nem bontja...Lába sem tetszett, variáltam fejben... meg néztem is, egyszerűt akartam, hogy ne már egész nap egy lábon fogok szöszölni...így jutott eszembe. a szikra.. azt hittem  hogy most találtam fel a spanyol viaszt, és mondhatom hogy az én saját szerzeményem.../mert ez a módi mostanában, hogy fejből készítette, persze csak előtte látta valahol, és  emlékezetből, összegyúrta, attól még szerintem nem ő találta fel... de mindegy is ez esetbe//.. Elkészítettem, ahogy látszik is... és még örültem is mi jutott eszembe... erre pár lappal odébb nem szembe jött velem ugyan ilyen láb? nos ki is találta ki?

NNa de kész...áá most jön a neheze, a sapka és a nadrág... nna hát olyan aztán nincs hogy én azt megcsinálom... de van.. méghozzá, a libán horgoltam meg, mert nem tudom ráadni... Utána vettem észre, hogy a nadrág elején nincs az előke, de itt van... Hozzá teszem a farkát is máshonnan hoztam, igy fordult elő, hogy sokkal nagyobb lett mint a mintán, pedig bontottam is...ebből adódóan a nadrágot is másképp kellett elkészíteni, hogy a nagy "kuferja" kimaradjon.. A sapka tényleg várhat... különben is, hol láttunk libát nadrágba , sapkába sétálni?...

Ezt is kipipálhatom...és még mindig csapatosan jönnek elém... hogy horgolj meg... egy is elég...
 




2025. január 27., hétfő

cicamicák...meg a többiek

 Imádom az ilyen aranyos figurákat... pláne hogy el is tudom készíteni...Az is igaz, hogy csak olyat csinálok, ami igazán tetszik...és tudom hogy örömöt szerezek vele...Az elsőt csak úgy talán magamnak készítettem, mert annyira oda voltam érte... Nem rég kapta meg a kendőt amit mutattam, barátnőm unokája, egy nagyon pici macival...örült neki nagyon de megjegyezte, hogy mikor fog fog kapni horgolt figurát, mert már nagyon régen kapott...Nos... mit is lehet mondani... Most hamarosan, hisz lesz a szülinapja...Ráadásul lila is... biztos örül majd neki...Amig itt van, ketten bandáznak... napoznak... jjja nem, csak fekszenek...




Közben persze más felé is kacsingattam, mert megtetszett egy liba... sapkás, nadrágos liba...Egyik mintánál ez nem tetszett a másiknál meg az, igy aztán három mintából gyúrtam össze... nem minden passzolt, de kész csak a sapi és a nadrág vissza van, mert az nem az én világom... sajnálom az időmet, mert nagyon szöszmötös munka és kitudja hányszor kell majd bontani az öltözéket...A nyakába műanyag cső van, mert összeomolt volna a nagy fejétől...



 két kis cicás levendulás illatpárna, már csak ráadás volt, sajnáltam az anyagot, nem dobunk el egy centis anyagot se, pláne ekkorát...


Láttam többen zoknit kötnek, akkor jutott eszembe, hogy van egy elmaradásom ebből a fonalból, zongorakesztyű...ez is ajándék és hamarosan aktuális is...

Most több mindennek nekiálltam... mert egyikkel sem tudok sok időt foglalkozni, hol ez, hol az fáj... de igy legalább halad minden... bárcsak a séta haladna igy...

Még pár 100 xszem a jaguárból... azt tartalékolom... ha ép egyiket sem tudom csinálni a tűt még tudom fogni szerencsére...

Ez az idő sem nekem sem másnak nem kedvez... majd lesz még szép idő...

Köszönöm a figyelmet...