"A kutyádat eteted, itatod, gondozod, ezért azt gondolja rólad,
biztos isten vagy.

A macskádat eteted, itatod, gondozod, ezért azt gondolja,
biztos ő az isten."
( Aranyosfodorka)

"A macska nem ugrál föl rád, nem nyalja összevissza az arcodat, nem szaladgál őrülten körülötted, hisztérikus hangokat kiadva. A macska az ajtóban vár, nagyon finoman a lábadhoz dől, és rezonál." /Pam Brown/
„A kutyák, akikkel megosztható a létezés, különös és csodálatos lények, s nem lehet teljes az élet kutya nélkül...” /Gerard Durrell/
Az eszem szeret megbocsátani, bár néha a lelkem nem hagyja. Vannak olyan sebek, amelyek nem gyógyulnak. Néha a barátságokat is buta, nem gyógyuló hegek teszik tönkre.
Kaszás Attila

2025. január 27., hétfő

cicamicák...meg a többiek

 Imádom az ilyen aranyos figurákat... pláne hogy el is tudom készíteni...Az is igaz, hogy csak olyat csinálok, ami igazán tetszik...és tudom hogy örömöt szerezek vele...Az elsőt csak úgy talán magamnak készítettem, mert annyira oda voltam érte... Nem rég kapta meg a kendőt amit mutattam, barátnőm unokája, egy nagyon pici macival...örült neki nagyon de megjegyezte, hogy mikor fog fog kapni horgolt figurát, mert már nagyon régen kapott...Nos... mit is lehet mondani... Most hamarosan, hisz lesz a szülinapja...Ráadásul lila is... biztos örül majd neki...Amig itt van, ketten bandáznak... napoznak... jjja nem, csak fekszenek...




Közben persze más felé is kacsingattam, mert megtetszett egy liba... sapkás, nadrágos liba...Egyik mintánál ez nem tetszett a másiknál meg az, igy aztán három mintából gyúrtam össze... nem minden passzolt, de kész csak a sapi és a nadrág vissza van, mert az nem az én világom... sajnálom az időmet, mert nagyon szöszmötös munka és kitudja hányszor kell majd bontani az öltözéket...A nyakába műanyag cső van, mert összeomolt volna a nagy fejétől...



 két kis cicás levendulás illatpárna, már csak ráadás volt, sajnáltam az anyagot, nem dobunk el egy centis anyagot se, pláne ekkorát...


Láttam többen zoknit kötnek, akkor jutott eszembe, hogy van egy elmaradásom ebből a fonalból, zongorakesztyű...ez is ajándék és hamarosan aktuális is...

Most több mindennek nekiálltam... mert egyikkel sem tudok sok időt foglalkozni, hol ez, hol az fáj... de igy legalább halad minden... bárcsak a séta haladna igy...

Még pár 100 xszem a jaguárból... azt tartalékolom... ha ép egyiket sem tudom csinálni a tűt még tudom fogni szerencsére...

Ez az idő sem nekem sem másnak nem kedvez... majd lesz még szép idő...

Köszönöm a figyelmet...

4 megjegyzés:

  1. Mennyire cuki a cica és liba, imádom mindkettőt! :-)

    VálaszTörlés
  2. Kedvesek ezek a lapos cicák. :) És nahát, Te kesztyűt is tudsz kötni? Mennyire sokoldalú vagy!

    VálaszTörlés
  3. Jaj, azok a cicák! A liba is nagyon cuki!

    VálaszTörlés