"A kutyádat eteted, itatod, gondozod, ezért azt gondolja rólad,
biztos isten vagy.

A macskádat eteted, itatod, gondozod, ezért azt gondolja,
biztos ő az isten."
( Aranyosfodorka)

"A macska nem ugrál föl rád, nem nyalja összevissza az arcodat, nem szaladgál őrülten körülötted, hisztérikus hangokat kiadva. A macska az ajtóban vár, nagyon finoman a lábadhoz dől, és rezonál." /Pam Brown/
„A kutyák, akikkel megosztható a létezés, különös és csodálatos lények, s nem lehet teljes az élet kutya nélkül...” /Gerard Durrell/
Az eszem szeret megbocsátani, bár néha a lelkem nem hagyja. Vannak olyan sebek, amelyek nem gyógyulnak. Néha a barátságokat is buta, nem gyógyuló hegek teszik tönkre.
Kaszás Attila

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kertbe. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kertbe. Összes bejegyzés megjelenítése

2025. november 7., péntek

novemberi séta a kertbe


 Facén olvastam, hogy a templom kert blogon micsoda szépséges szinbe pompázik a a labdarózsa...Nekem rögtön ki kellett menni, hogy az én kicsi szépségem, milyen színben is van...Nem rég vettük... mert tönkre ment ami az enyém volt, de újra hajtott és a szomszédba hozott új hajtást,  mi ápolásunkra lett olyan szépséges... ÁÁÁ nagyon sokszor mutattam is... Sokszor írtam róla, milyen szív fájdalom volt, hogy  a tőlünk átment labdarózsa amit ápoltunk, , permeteztük, öntöztük,  a szomszéd  anya, kivágta,,, kérdeztem tőle útba volt, mire jaj hát meghagytam neked is egy hajtást, ami kevés volt, hogy életbe maradjon...Vettem egyet, de ez  nincs a szemem előtt mint a másik.. A házzal együtt vettük, kb több mint 40-50 éves volt,ami átment, mert még az első gazdáé volt... csoda volt... de nagyon öreg és elhalt... hozott új hajtást, de az már a szomszédba volt..Tudom  most sokszor leirtam, majdnem ugyan azt... de ebből is látszik, mennyire szíven vágott hogy most az egész tönkre ment

Nos hogy visszatérjek az én új kis labdarózsámhoz, ilyen szépséges színbe van, minden nap nézem, szinte egy nap alatt lett ez a szín...

.
Két házzal odébb van két cica, már írtam róla, mert csak az egyik van nálunk sokat, lehet simlizni, fel venni... imádjuk... ilyen színe volt az első cicánknak még Pécsen..Tanulják a fára mászást...két kis lököt, elhozta a testvérét is, aki rettenetesen félt mindentől, de ugy látszik a félelme is elmúlt...

sajnos kint van a tulipán és a boglárka, hordtam rá levelet, de nem ellenfél a levél neki...

és valamik bújnak, fogalmam sincs mi lesz belőlük...







szépséges lett a korall berkenye is... nem jó helyen van, igy kell másikat venni, hogy lehessen látni... 

Nem lehet átültetni, sokszor rájövök,  milyen rossz helyen , van, ez vagy az

Tudom nem nagy dolog... és nem egy csodakert...de a miénk..és engem boldogít...