"A kutyádat eteted, itatod, gondozod, ezért azt gondolja rólad,
biztos isten vagy.

A macskádat eteted, itatod, gondozod, ezért azt gondolja,
biztos ő az isten."
( Aranyosfodorka)

"A macska nem ugrál föl rád, nem nyalja összevissza az arcodat, nem szaladgál őrülten körülötted, hisztérikus hangokat kiadva. A macska az ajtóban vár, nagyon finoman a lábadhoz dől, és rezonál." /Pam Brown/
„A kutyák, akikkel megosztható a létezés, különös és csodálatos lények, s nem lehet teljes az élet kutya nélkül...” /Gerard Durrell/
Az eszem szeret megbocsátani, bár néha a lelkem nem hagyja. Vannak olyan sebek, amelyek nem gyógyulnak. Néha a barátságokat is buta, nem gyógyuló hegek teszik tönkre.
Kaszás Attila

2020. szeptember 24., csütörtök

Egy kis kiruccanás....

 Vagy 15 éve nem jártunk Orfűn...Hogy miért nem, igazából , nem is tudom...Foghatnám erre is meg arra is, mind igaz is lenne, de most hirtelen ötletből, és úgy gondoltam , most azonnali változás, kikapcsolás kell...Jól tudom a gondot nem vihetjük magunkkal, de egy kicsit talán jobb közérzetünk lesz...Azt  gondolom, hogy a képek nem adják vissza azt a szépséget, amit mi láttunk...A fotók a hazamenetellel kezdődik, mert ilyen szépséges fotók.... az én szememből...Igy újra és újra nézve, másnak csak sima fotók, de én minden kanyarnál ahogy felbukkant a fény, mintha egy mesebeli kapun léptem volna be...és egy álom világba találtam volna magam, és már jött is  az újabb fény., és újabb kanyar. Amíg nem értünk le a szerpentinen minden alkalommal próbáltam fotózni, ha nem jött szembe autó...









 Orfűn a kilátónál, de nem fent a kilátóba... gyönyörű látkép lehet, de mivel tériszonyom és víziszonyom van, kicsit mindig hátrább állok...








lovarda


és kenuzás hármasba...Saci semmitől sem fél... annyira aranyos...és a víz... csodás...




folytatása következik, mert  pár napra rá, újra Orfűre vitt utunk...

Köszönöm a figyelmet...

2020. szeptember 20., vasárnap

.......csokor

 Egy újabb év telt el ,egy újabb szülinapi csokor...egy évvel öregebb  az ember...Minden évben különleges csokorral lep meg a fiam .Nem gondoltam, hogy 2 hétig  megmarad...Egy kicsit szakmai szemmel is néztem, a hagyományos régi megszokott díszitő zöld már nem divatos, ellenben, varúháj, és különböző levelek,, ágas-bogas díszek,  amik nálunk nincs is, külföldről hozzák...az van, drága pénzért. Érdekes, mert mint a kamilla, olyan kis apró virág bírta fölényesen a többivel szemben legtovább.. Hiába... változik minden....

Ma újra mentünk paprikáért, csak egy nap telt el, és ma ugyanaz a paprika már vagy 50-80 forinttal hosszabb volt...Hogy hova jutunk... kitudja...

Hiába próbáltam mindennap vissza állítani a régi bloggert, tegnapra eltűnt a lehetősége is...Nem értem ezt sem... ha valamit egy kattintással eltudtunk intézni, most  miért kell többet kattingatni...és ami egyszerű, nagyszerű, működik, miért is kell megváltoztatni? Ettől nem leszünk többen..... az ember idegbajt kap tőle...Persze máshol is lesz változás, most még mindennap vissza lehet állítani a régire, aztán ott is jön az új, tetszik vagy nem, teljesen mindegy,,,,

Nem értem ezt sem, mint sok mást sem... minek érdeklődnek, úgyis az van amit kitalálnak... mint mindennel igy van...

Folytathatnám, de azt gondolom semmi értelme nincs, itt puffognom.

 Szép hétvégét, jó pihenést!









2020. szeptember 16., szerda

konyhából...

Egy kis körte, befőttnek, egy kis savanyítás,, egy kis paradicsom befőzés...Kis friss cékla.....Nem kell semmiből sok, hisz csak ketten vagyunk...Még a lecsó vissza van,és még savanyítani kell, mert most csak alma paprikát tettünk el, erőset, Apa keze napokig égett, én azért óvatos voltam, nekem annyira nem égett.
Csalamádét is készítettünk, lassan el is fogy... Azért jól jön, én  jobban szerettem mint a bótit....