"A kutyádat eteted, itatod, gondozod, ezért azt gondolja rólad,
biztos isten vagy.

A macskádat eteted, itatod, gondozod, ezért azt gondolja,
biztos ő az isten."
( Aranyosfodorka)

"A macska nem ugrál föl rád, nem nyalja összevissza az arcodat, nem szaladgál őrülten körülötted, hisztérikus hangokat kiadva. A macska az ajtóban vár, nagyon finoman a lábadhoz dől, és rezonál." /Pam Brown/
„A kutyák, akikkel megosztható a létezés, különös és csodálatos lények, s nem lehet teljes az élet kutya nélkül...” /Gerard Durrell/
Az eszem szeret megbocsátani, bár néha a lelkem nem hagyja. Vannak olyan sebek, amelyek nem gyógyulnak. Néha a barátságokat is buta, nem gyógyuló hegek teszik tönkre.
Kaszás Attila

2016. július 30., szombat

Macibabám eddig a málnást kereste...

....de nem találta, mert nálunk sajnos évek óta egy szem málnabokor sincs.így kénytelen volt más díszlet után nézni a fotózáshoz....
Minden pillanatát élveztem, ahogy készült, ahogy formálódott... imádni való minden horgolt  figura...






Ez a fonal ráfizetés volt...anno, de most pont jó ,... jó tartása van.,jó volt horgolni...Egy darabig hezitáltam, mert az arcához meg elfogyott a fehér fonal, így más minőségű fonallal voltam kénytelen helyettesíteni, ami a gyér kínálatomból, nem is volt egyszerű... Végül is, minden probléma elhárult... kész a babám...
Terv az van... majd ""meglássuk""" mi kerekedik ki...

Ez egy régebbi bejegyzés. várt hogy sorra kerüljön...

2016. július 29., péntek

Mielőtt...

Mielőtt ez is "útban" lenne Alexnek...Jó pár éve kaptam a magot,/hogy ez valami szépséges virág,  majd meglátod ha nyílik címszóval/ az elmúlt évben ép írtam is róla, mert  végre nyílott és megtudtam, milyen virágot is pátyolgattam abban a pár évben...nagyon örültem,ennek a szépséges vérvirágnak... akitől kértem,mondta, hogy most nem mert... jó pár variáció hangzott el,.... DE már nem is kell..nekem is van, és nem is tudtam előtte róla....Nos most 5  bimbót hozott, tavaly csak azt hiszem három volt... nem emlékszem rá... Vissza kéne néznem..
Naponta többször is félve megyek nézni... meg van e...Most jön a foga, vérzik a fogínye... mint a babáknak, mikor jön a foga, mindent rág, amit elér... csak Alex, ezzel ki is nyírja, amit  ép elér..


 egy nap eltérés van a két fotó közt... minden nap több szirom nyílik meg... remélem egyben is tud majd pompázni...









egyik munkájával... már nem tudom hol talál ilyen botokat... de hogy lehántol mindent  az biztos... nagyon fájhat az ínye...tegnap muskátli leveleket találtam.... és törökszegfű szárakat... mi jöhet még.... remélem  hamar túl jutunk, mert minden virágom oda lesz...


csak egy kis részlet...

pihenőbe...gyógyulgatóba...

2016. július 25., hétfő

Ma 5 hónapos...

Hogy szalad az idő..A mi kis babakutyánk már igazi nagy fiú lett...Próbálgatjuk egyre többet, hogy kint legyen... egy darabig nyüszög, aztán el van, persze jól feltalálja magát..Utána meg Apa mesél, hogy mi is történt... Ááá ...gyíkot kergette, és azért rágta le, ezt, vagy azt a virágomat, vagy a cserép útban volt... vagy a zsemléje ugrott be a cserép virágomba... és a többi kutya is mennyi kárt csinált... A virág mellett lévő karók irritálták...Meg különben is miért vagyok oda, hogy -egy egy virág szárat lerág... mert útban van.... volt neki...és hogy az udvar olyan mintha eldobáltak volna karó szerű botokat... és a szőnyeg is azért van, mert ott kell lehántolni az ág kérgét...mert az olyan jó elfoglaltság...Napokban nagy durranás kint... cserép a földön..Apa kirohant... mai napig sem tudjuk... a cserepet vagy Alexet féltette...hogy kitekerem a nyakát...
Meg különben is, hogyan is emlékezhetem vissza 30 év távlatában, hogy melyik, milyen kárt csinált...
Most írom és tudni fogom... remélhetőleg... biztos vagyok ez az utolsó kutyánk az életünkben...
Ezek ellenére , aranyos,édes... gyerek kutya.. ha lenyugszom...





 szeret azért bent aludni...









"babaszőre" helyett már új szép szőre  van... csíkok is szépen látszanak...






ilyen botokat rágcsál...és még ez picinek is mondható...

ma ugrott le ez a virág fej is...magától...

2016. július 24., vasárnap

A héten...

 learattak... jó nagy zajjal, porral járt...A sok szalmatörmelék  meg minden más is szállt... Nem lehetett látni, mintha forgó szél jött volna...Nem könnyű munka..Nekem mindig tetszett, ahogy a bálákat lerakták... Most szögletesek lettek, valószínű, hogy a pécsi hőerőműhöz szállították...
Semmi igazi érdekesség nem történt... mennek ? repülnek a napok...










Ma megkaptuk a várva - várt esőt... 38 fokról, sec-pec allatt 22 fok lett, nagyon sok eső .... fél óra múlva megint olyan meleg lett... jó hogy kibírjuk...










 eső  és a pókháló...jaaaa és nagyon finom illat...





 egész heti bütykölésem... persze bontás nélkül nincs hímzés...ráadásul majdnem az egészet bontani kényszerültem...Jó ki fog rajtam, egy ilyen picike képecske...Ezt már elkészítettem, most újra sorra kerül...ajándékba...
 ha esik, lehet tapsikolni a vízbe...


aztán ha megszáradt bent figyelni...

Köszönöm hogy benéztél!!! Szép hetet!

2016. július 20., szerda

Kolibri...keretbe.

Ilyen gyors befejezés talán még nem volt...

Mikor is túl voltam a hímzésen nagy kő esett le a szívemről, mert volt egy rész ahol rontottam, nem is keveset, és bontani is kényszerültem, de úgy , hogy ne látszódjon meg...és főleg hogy lássam hol a hiba...már- már  feladtam, mert csak nem akart összejönni...Van benne így is baki... de ez így marad...
A facén van egy csoport, ahol  ilyen kézimunkákkal foglalkoznak...Ép befejezte egy hölgy és zöld keretet akart hozzá...Gondoltam, milyen jó lenne nekem is...közben az eredetit is megnéztem, ahol fekete a keret...ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ az meg volt itthon...és ép belefért...
Nem mertem mosni...így egy  szappanos  vizes rongy darabbal, törölgettem körbe, de előtte, a jelöléseket sima hideg vizes fültisztítóval tüntetem el. Utána gőzölős vasalóval simítottam...

Mit is mondhatnék... Nagy- nagy boldogság ül a lelkemen , hogy ilyen szép lett...és hogy  eltudtam készíteni...Már a falon is fent van....

Hirtelen három munkát is befejeztem, , nagy űr van...gondolom tudjátok, milyen üresség támad hirtelen ,amikor egy darab kész lesz...











 ahogy lekerült a rámáról...




Legyen szép napotok!!Köszönöm ,hogy benéztél...

2016. július 18., hétfő

"Csipikének" szeretettel...

Tudtam, ma arra fog vezetni az utam, ahol a gólyáink fészkelnek... Mert "ügyi" nekünk is van gólyánk ... igaz nem nekem személyesen, de a falunknak...// nem is vagyunk falu,.... de nekem akkor is falu...//.rögtön eszembe jutott csipike... fogad szeretettel...

Ép próba repülésre készült az egyik...féltem hogy leesik, elég bizonytalan volt... rögtön egy beszélgető társ is akadt, mig fotóztam, így már ketten néztük hogy is sikerül a mutatvány... Végül is úgy döntött még korai a repülés... vagy csak szégyenlős volt, ezért nem mutatta meg mit is tud...