Kellemes ünnepeket kívánok!

 

Igazából...

 Igazából nem is gondoltam, hogy ez a bejegyzés  meg lesz irva, hogy megszületik, ugyanis családi ünnepekről egyre ritkábban számolok be itt a blogon. HHHHHHHHogy mégis képek is lesznek annak oka, a fiunk egy kicsit ?, nagyon különlegessé, szépé téve apja szülinapját.,menyem is beletartozik de most a gyerek az értelmi szerző és ő intézte......Kicsit vissza kell menni időben,sokat mesélt hogy amikor gyerek volt, milyen kerékpárja volt...ez nagy szó, mert abba az időben mindenki szegény volt, mégis a falúba két ilyen kerékpár volt... Egy nagyon gazdag fiúnak és apának... Sokat dolgozott érte gyerekként nyáron, a hiányzó összeget pedig anyós pótolta, aki egyedül nevelte a fiát. egy keresetből.Soha nem gondoltam, hogy a fiam  felhajt egy ilyen régi kerékpárt, ami nem volt könnyű és egyszerű., minden ismeretségét bevetette, még egy régikerékpár csoportba is irt ez ügyben...Nagyon kacifántosan sok kézen ment keresztül, mire Pestre ért, és egy utazás alkalmával gyerekhez  került.Rövidre vegyem a szót,  vacsi után felköszöntötték egy üveg pálinkával és a kezébe adtak egy kerékpár csengőt... A meglepetéstől már akkor sem tudott szóhoz jutni, mondta a gyerek, most menjünk ki az udvarra... és ott várta  a meglepi...1964be készült bringáról beszélünk... van mit javítani rajta, szerez hozzá anyagot is majd , mert ezekhez már alkatrész sem kapható, de a gyerek már előre foglalt magának helyett, a kipróbálására...és hogy együtt menjenek bringázni.

Hozzá kell tennem a fiunk nagy rajongja a régi kornak,és nem véletlen, hogy régi motorok restaurálásával is foglalkozik, de ez mellett régi óráktól a nem tudom felsorolni, mi az ami nincs és nem gyűjt..és tud is róluk mindent.JJJa és bacajja is van nagyon régi.."ősrégi"

Ráadásként egy gyönyörű és nagyon finom tortát kapott a menyünktől...ráadásul csokitorta.Sajnos azt nem fotoztam, ...Nos dióhéjban ennyi és akkor a képek...Köszönöm a figyelmet...

és bizony más is keres ilyen régi bicajt évek óta, de sikertelenül...apa nagyon meg volt illetődve, szóhoz sem tudott jutni, viszont a gyerek meg csak mesélt, mesélt és láttam milyen boldog, hogy az apjának örömöt tudott szerezni...Úgy gondolom ezt le kellett írni... ha elfelejtenénk egyszer, és lesz még blogger ,jó lesz elolvasni, felidézni.

ezt a könyvet dedikálva kapta az könyv írójától ...

Ma lenne ...

Ma lenne anyú 90 éves... 64 éves volt amikor elment, de a mai napig hiányzik...Szigetváron mentünk keresztül, köszönteni ,akkoriba fel volt zászlózva az egész város, a fiam mindig mondta, hogy a mamának szól a sok zászló...

Ma a gyertya Neked ég!!!

Egy kicsit ezmegaz...

 Az elmúlt pár hónapba "megízleltem" az igazi nyugdijas napokat..nekem nagyon tetszik a társaimmal ellentétben, mert ők nem találják magukat fel otthonukba,/persze azt is megértem, és tudom is, hogy kiszállni a malomkerékből, új helyzetett teremt /de én nagyon imádom ezt a mostani csendes életemet"semmittevésemet".Nem kell sietnem, és nem kell sokszor 4órakor kellni... ez a nyugalom megfizethetetlen.

Kicsit névnapoztunk is Orfűn, a szerpentines utat nem nagyon szeretem,de a látvány mindig elvarázsol ahogy a fák közül vagy ki süt a nap vagy nem... 

kaptam gyönnyörű orhideát, hátha nem nyirom ki...Vendégek sütivel készültek, én fátyolos felhőt csináltam, megint nagy sikere volt, persze a többi süti is nagyon finom volt..

.

ééééés megint  kézimunkának való dobozt kaptam, ez kicsit lerobbant állapotba van, de kértem a gyereket hogy azért többet már ne vegyen, ezt sajnálta ott hagyni, ezen azért lesz mit helyre hozni..Persze helyem nincs hova tenni, és nem kell félnem hogy üres maradna...

haza fele...Szép volt, jó volt...