Október utolsó napja, oroszlán fázis kép

 Alig vártam hogy erre az oldalra érjek,,,és ripsz ropsz..és kész is.. Most jöttem rá, hogy amit eddig gondoltam , hogy a fekete milyen nagy mumus... az nem is igaz a fehér anyagra a fehér és a hasonló szinek... Egyszerűen nem látom.. és azok a pici szinkülömbségek...nagyon igyekszem mindig abba a spulniba visszatenni a nem kell tűt szinnel, mert utána nem tudom, melyikkel is varrtam...Persze más szineknél is van.. és nem véletlen hogy egyik szinek nagyon alacsony a száma, a másiknak meg nagyon magas... de ha egy más mellé teszel két szálat, meg nem mondod melyik...Jó lenne már ezt a részt  is befejezni, mert addig nem tudok tökös, kis díszeket varrni..Minden évben már kis sziv mi egyébb...ami kedvemre való... Persze kacsingatok már a karácsonyi horgolások fele , 

rengeteg a minta... sok becsapós... nagyon sok ami nagyon díszes, .. hogy mennyire van értelme ilyenbe belevágni, ami tulajdonkép nem is könnyű..és aki kapja meg is becsüli e...

Hosszú idő után a vékony szál kicsúszik a kezemből, és a horgolás se egyszerű..Ezt is újra meg kell szokni...és a keményítés...igazából nem szeretem...

Volt már részem, hogy aki kapta azt mondta az ő fájára nem illik...Szóval meggondolandó kinek is  készüljön..., és örül is neki, és nem engem bánt meg ilyen megjegyzéssel...

nincs töltve semmivel, postázni szeretném majd... csak meg kell kicsit húzogatni és ép úgy áll, mit a tömött.. A két nagyobb 2 szálas horgoló cérnával horgoltam, mig a kicsi ugyanaz a minta csak egy szálal... Jó kis görcsöt kapott a kezem, biztos nem sok párja lesz, nem beszélve, hogy két este  alatt lett kész...

 köszönöm a türelmet... Vigyázzatok magatokra az utakon.. Nekünk sikerült tegnap egy dugóba belefutni, az útból vágtak ki, meg bontottak, hú lassan ment... vissza fele meg teljesen bedugult a Tortyogótól, majdnem a pellérdi elágazásáig ért a sor...///PÉCS és Szigetvár felé/nagyon szépek voltak a fák, sok képet készítettem, de mind tele volt autóval, vagy ép az autó miatt nem tudtam képeket készíteni... hamarosan megyünk újra... lehet hogy addigra meg már levelek nem lesznek...szóval mindenki vigyázzon...

Mai margóra...

 Mindig nyűgösködőm hogy érdemes e blogot vezetni, fotózni, írni...Mindig úgy érzem, vagy úgy éreztem, nem érdemes a bloggal foglalkozni...és lám a napokban is ,és ma is olyan bejegyzést kaptam... hogy rögtön az jutott eszembe, hogy IGEN nagy betűvel érdemes írni, mert olvasnak  még akkor is,  ha nem mindig irnak bejegyzést...Nagyon köszönöm ezt a nagy lökést, és most nem szeretnék külön senkit kiemelni.. Számomra mindenki fontos......Lassan egyre kevesebb fotózni való lesz, de remélem fogok találni "alanyokat" képeket, és van egy két gondolatom, történet amit szeretnék majd  megosztani veletek...

Tudom el vagyok maradva  a bejegyzések válaszolásával is, de igyekszem, pótolni a hiányosságomat, de ez most annyira fel dobott...

Köszönöm, és mindenkinek szép hetet kívánok!!!

nem tudom miért... de ez a kép teljesen lenyűgöz, és igazából nem tudom, mi fogott meg...

igen lábnyomok.... Nagy terület, ahol lehet forgolódni, szambázni... Alex ezt a kis részt találta meg, hogy játsszon, vagy forgolódjon...Minden alkalommal megnézzük, bezárjuk a sátrakat... Ő is megnézni, gyanús volt, mert nyitva volt a sátor ajtaja...Ellenőrzött.. Nálunk "szarnak" bajnak nincs gazdája...

Szép hetet!

egy kis ez-az

 

Magától felgyulladt a kinti díszem/napok óta nem világit, elég vacakul csinálják meg/...és a hold is ép felébredt...

A virágok és az ajándékok lemaradtak, de nem ez a fontos... együtt voltunk, beszélgetünk... örült a tortának, menyem készítette, én két féle sütit készítettem a többi lakónak, és üdítőt kaptak, ami számára pezsgőt jelentet...Délután, szülinapi "partit" tartottak az otthonba...

tegnap volt az dédi 97 éves... Ő már nem is tudta... Érdekes, mikor meglátott megismert...A régi dolgokra emlékszik, de a friss történetekre nem,. és fél perccel előtte kérdezte. hogy hogy vagy fiam már újra kérdi...Egész napos felügyelet kell neki...van hogy szelíd , csendes, és van hogy alig tudják lefogni, lecsendesíteni... vannak jó napjai és van rettenetes... Itt ülök, és gondolkodom... irjam vagy ne... inkább nem ,amit gondolok Én nem szeretném ezt a kort megélni...

Minden elismerés az ott dolgozóknak...Megtesznek mindent, szépen ellátják őket...