Nagyon vártam a találkozót, nagy készülődés ,telefonok. Nem könnyű 42 embert összetoborozni. A lányok nevét kinyomozni sem könnyű.Lányok sütit, a fiuk üdítőt hozzanak ez volt a kérés. Izgultam kicsit mert éppen egy betegségből keveredtem ki, hogy sikerül-e elmennem. Pihenéskor jutott eszembe, meg kéne a többieket lepni valami aprósággal. Csillagokat gyártottam ezerrel, a meghívott volt tanárunknak egy harang és egy angyalka készült még. Eljött a nagy nap.... Készülődésnél már rázott a hideg rendesen. láz mérés,37,3, akkor is el megyek gondoltam, lázcsillapitóbe..Indulás . Az iskolánknak csak a fala a régi, minden más átalakítva. Nagy öröm volt találgatás, ki kicsoda, . Névsor olvasás következett, és aki ott volt elmondta pár mondatba, 40év történetét.Rám került a sor, és akkor már éreztem valami gond van nálam mert alig tudtam egy mondatott kinyögni a az elmúlt évekről.....Innen számolva nagyon gyorsan peregtek az események.... Mindenki választott magának ajándékot nem én adtam oda, gyorsan sürü elnézést kérve elköszöntem gyors fényképezés/ még nem láttam/ és haza... Itthonról már majdnem semmit nem tudok csak amit a férjem elmesélt,. 39,7 láz /elmúlt30évben még hőemelkedésem sem volt/, gyógyszer, borogatás, ülő fürdő, ügyelet majd két óra múlva ki is jött, injekció, antibiotikum kiváltva gyógyszer be, félóra múlva vér nyomást nem lehetett mérni, mert még pulzusom sem volt..., csak arra emlékszem, nagyon rosszul vagyok.... aztán Mentő elvitt..Ott is jó sokat kellett várni, de én ebből sem érzékeltem semmit ., de élek, tüdő gyulladásom van. Ott is megnézték, megmérték, levették....Betoltak a megőrzőbe, reggel jöjjön a párom értem. Dióhéjában ennyi
