Nem sok virág nyílik, de én még annak is örülök, minden nap megnézem...és úgy csodálom, mintha a világ legszebb virágai lennének, persze az én szemembe azok is...Második év, a télijázmin, összekötve van, mert mindent elnyomna... Tele van mindennap rovarokkal, .Nem győzöm csodálni..., krókuszok is előbújtak, az apró nárciszok, a nagy nárciszok is bimbóba...Vártam a téltemetőket is, azok is szépen nyíltak..
talán megmarad a sárga primula is, eddig mindig tönkre ment...
tiszafa is nyilik, porzik...
rügyek és ebből aztán száll a sárga por, mindent beterít...
A veteményessel várunk...
Túl vagyunk a metszésen, bár nem mindennel, igyekezni kellett, hogy ezzel legalább meglegyünk.


















Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése