VERA:gondolataim /kézimunkáról és egyebekről/

"A kutyádat eteted, itatod, gondozod, ezért azt gondolja rólad,
biztos isten vagy.
A macskádat eteted, itatod, gondozod, ezért azt gondolja,
biztos ő az isten." ( Aranyosfodorka)

"A macska nem ugrál föl rád, nem nyalja összevissza az arcodat, nem szaladgál őrülten körülötted, hisztérikus hangokat kiadva. A macska az ajtóban vár, nagyon finoman a lábadhoz dől, és rezonál." /Pam Brown/

„A kutyák, akikkel megosztható a létezés, különös és csodálatos lények, s nem lehet teljes az élet kutya nélkül...” /Gerard Durrell/

Az eszem szeret megbocsátani, bár néha a lelkem nem hagyja. Vannak olyan sebek, amelyek nem gyógyulnak. Néha a barátságokat is buta, nem gyógyuló hegek teszik tönkre.
Kaszás Attila

2019. január 13., vasárnap

Beleestem...

...ahogy megláttam a kész darabot, és tudtam, ahogy lesz egy kis leheletnyi időm, biztos nekiállok.
Igaz,nekem csak fehér szín állt rendelkezésemre, de azt sem bántam.Igaz volt egy terv , hogy az ajándék fonalat felavatom, de nagyon vékonynak találtam, és azt hiszem , most jól döntöttem, hisz még a 20-as Anchorral is meg érem a gyűrűket összehúzni olyan kicsinek tűnik nekem...Milyen lenne, a még vékonyabból...Nem látnám a csomókat...Majd ajándék lesz... szívem csücske, nekem annyira tetszik...Sokat nem is tudok belőle csomózni, mert a kezemet elvágja a fonal, ahogy húzom , hogy szoros , és szép legyen.Van még bőven időm...

gondolom a tervező neve olvasható a mintaíven...

Erről a könyvről.. Nem tudom , melyik macskás blogos ismerős olvasta a """Puszi Erzsi" című könyvet, ami macsekról szól...Még mindig nem sikerült befejeznem, mert csak pár lapot tudok elolvasni, mert rögtön könnyezik a szemem az olvasástól..Elsem hiszem... kézimunkázni tudok, de hosszabban olvasni nem...Nagyon jó története van a könyvnek, jó kikapcsolódás,humoros......

...

Voltak meglepik, meg félre sikerült meglepik és hasonlók... majd jövök a részletekkel..
Addig is köszönöm a látogatást!!!

2019. január 11., péntek

Farkasom, fázis fotókkal.

Úgy érzem nagyon belelendültem, és elég sokat haladtam... Persze lehet hogy csak én gondolom, de mintha szárnyaltam volna ezekkel a színekkel...Fáj a szívem a rókáért... mégsem tudom ezt letenni....Látom ahogy egyre több lesz a xszem... és jó látni, egyre szebben bontakozik ki a kép szépsége...

ez a december végi állapota...

2019. január 9., szerda

Téliképek és Alex

Egymás követő napon készültek a fotók... Talán már nem is kell mondanom Alex mindig ott van, ahol én, igy bizony ő is a fotózáshoz tartozik...Én nem is bánom, nagyon humoros és jó fej...és nem unatkozom.......