Szülői szeretet és más...

Ha most az anya rigó mutatja meg a fiókának, hogy kell fürdeni, simán mutathattam volna, anyák napjára is...Egész véletlenül vettem észre, hogy hívja a picikéjét, és láttam, ahogy odaül az edény szélére, és nézi, ahogy apja fürdik, és érdekes hangon magyarázz, olyan hangosan, hogy mindenképp észre veszi az ember...Sajnálom, hogy a lánc belelóg a képbe, de a lényeg látszik...A fürdés után elrepült, a pici átugrott az üres csőre, ott toporgott, talán kereste a vizet...ahol fürdeni lehet.  Ablakból készültek a fotók...HHHHát nem szülői szeretet és gondoskodás???

 kis felhős képek, még eső előttiek...

 remélem idén lesz dió...

nekem csak ez van.... de ez is olyan szépséges...

Végre ideért hozzánk is az eső...mindenhol  esett már, csak nálunk nem...annyira vártuk már....most aztán egyhúzamba esik...szomorkás, bús és hideg idő van..7fok..egyáltalán nem barátságos...

Újabb nyúnyó..

Már vége a húsvétnak és még mindig sok zoknyinyúnyó készül a csoportba...Nálam is nem rég lett kész, ez kisebb is mint a többi,nekem nagyon tetszik, hogy ilyen színátmenetes fonalból készült...
Egyébként jó még horgolni is...
Ezt nehezen állítottam be, hogy meg is álljon, dugó van a nyakába, mert elég nagy a fej, irták többen, hogy egy idő után lebillen a fej , mert nehéz...NNNa nekem nem fog lebilleni, viszont, igy jó nehéz volt még a testéhez is varrni, és a súly átrendezödött,és biza már attól tartottam, nem sikerül hogy magától álljon...az a pici farkinca tarja egyensúlyba, ami alig pár milliméter...

Köszönöm a látogatást... szép hétvégét....

Még április...

Sok fotóm elmaradt... majdnem hogy külön bejegyzést érdemel egy-egy virágom, hogy miért kedves, miért szeretem..Van hogy személy fűződik hozzá, van hogy csak kedvenc..
Most a labdarózsám mutatom, hozzá két személy is kötődik, az egyik, vagy 20 évig voltunk "munka társak",és pótanyánknak is hívtuk..a családdal is jóban voltunk, felkerestük többször otthon is egymást..//nem mint manapság//.Nagy kedvence volt a labdarózsa, így ép mindig a név napjára nyílt, mindig szedtem neki, de igazából nem vágott virágnak való, meg sem marad, de jelképből  vittem neki hogy örüljön ..azóta elköltözött"" oda föl"",de  nyíláskor külön beszélünk róla...
A másik emlékem,egy pécsi nagy színész, N Szabó Sándorhoz kötődik, aki  már ""fent""játszik a színpadon, volt többször nálunk,és ép nyílt a labdarózsa, mindig kért, mert hogy imádja a feleségével együtt...

Én nekem meg csak kedvenc, a házzal együtt vettük, egy nagy öreg fa  volt, és elpusztult, viszont hozott egy új hajtást, ami már a szomszédba van, ott ápolgatjuk már évek óta..Most meghálálta a sok permetezést és az öntözést..
Máskor ép csak Gizellára nyílt, most előbb borult virágba...nem tudok betelni vele, olyan szépséges...

 fújt a szél, és így összesodorta a felhőket...

 első kis rigó...kirepült a fészekből...és tanulgatja a repülést...Eddig sikeresen...

Köszönöm, hogy benéztél, szép napokat kívánok!