"A kutyádat eteted, itatod, gondozod, ezért azt gondolja rólad,
biztos isten vagy.

A macskádat eteted, itatod, gondozod, ezért azt gondolja,
biztos ő az isten."
( Aranyosfodorka)

"A macska nem ugrál föl rád, nem nyalja összevissza az arcodat, nem szaladgál őrülten körülötted, hisztérikus hangokat kiadva. A macska az ajtóban vár, nagyon finoman a lábadhoz dől, és rezonál." /Pam Brown/
„A kutyák, akikkel megosztható a létezés, különös és csodálatos lények, s nem lehet teljes az élet kutya nélkül...” /Gerard Durrell/
Az eszem szeret megbocsátani, bár néha a lelkem nem hagyja. Vannak olyan sebek, amelyek nem gyógyulnak. Néha a barátságokat is buta, nem gyógyuló hegek teszik tönkre.
Kaszás Attila

2014. május 22., csütörtök

Május 15.

Május 15-ből nekünk ennyi jutott...Nem is mertem kimenni, féltem... Sokáig gondolkodtam írjak e róla, hisz láttam  borzalmas nagy károkat máshol...De hogy megmaradjon, az emlékek közt, írtam róla, bár nem hiszem hogy el tudnám felejteni.Igaz, nekünk a 15 -e   jelentett valamit....de most csak fájdalmat és zavargó lelket... " Ennyit érdemeltünk, ennyit kaptunk, ennyi jár nekünk egyszer mindenki visszakapja amit adott"...Ennyit róla...









Ezeket a képeket meg tegnap készítettem...

Valami csodásan nézett ki, igazából nem is tudja úgy visszaadni a fotó...igaz a "viharverteket sem"

2014. május 20., kedd

Csak úgy

Ahogy nézegettem este fele  kint a virágokat,és azon csodálkoztam, azért milyen érdekes, a  természet, önmagát hogy tudja, vagy nem tudja újra inditani a vihar után.. Szinte megrázza magát és az új  megmaradt bimbók, milyen szépen  próbálnak új életre kelni .  Ahogy a fenyőfa mögött még egyszer felvillant a nap....mielőtt nyugovóra tért. ez a csillogás... ez a fény... oly szép.Ez a pár nap  olyan volt, mintha soha sem akarna a szép idő visszatérni...  a szél az eső mindent letarolt...örökké valóságnak tűnt Szörnyű..Pár kisebb kaktusz a házfal árnyékába úszta meg .








Mindig úgy gondolom, ennél  a nagy csendnél már nem lehet nagyobb..DE igen lehet...SAjnálom...

2014. május 18., vasárnap

7. kör "" nyár" terítő.

Még jó hogy volt amivel nagyon elfoglaltam magam  az elmúlt pár napban,  kicsit elterelte a gondolataimat a vihartól.. Persze  a fülemet nem foglalta le, mert hallottam mindent, mégis kicsivel könnyebb volt átvészelni mindent...A szorongás persze ott volt, rontottam is elég sokszor.
Aggódtam így is, hogy elég lesz -e a fonal, vagy nem...persze ez egész más aggódás, mint mikor a "mindent féltjük"..Feltekertem  az összes cérnát és  forgattam és forgattam a hajócskákat és igyekeztem  hogy kész legyek mielőtt a fonal elfogyna... NAGY szerencsém volt...még egy kis orsóra való maradt is..
Azt hiszem mindenki tudja milyen érzés, mikor valami jól sikerül, szép, és meg vagyunk elégedve...



Renulak egy újabb körrel bővítette a terítő mintáját...hogy mitévő legyek... még nem tudom

Szép délutánt kívánok és jó pihenést,   minden kedves látogatómnak!

Ma pihenésnek.... vagy nem???,de nagyon finom...


 levendula tele virággal...
 csak mert "szép"
ennyi ronda idő után szirmot bont a margitvirágom....