Ma arra lettünk figyelmesek, hogy cicánk valamivel nagyon el van foglalva.
Közelebbről megnézve észrevettük az okát. A "bestia" egy kis gyíkkal harcolt.
Nem volt ádáz küzdelem ,így mindketten élve megúszták a kalandot.
"A kutyádat eteted, itatod, gondozod, ezért azt gondolja rólad,
biztos isten vagy.
A macskádat eteted, itatod, gondozod, ezért azt gondolja,
biztos ő az isten." ( Aranyosfodorka)
biztos isten vagy.
A macskádat eteted, itatod, gondozod, ezért azt gondolja,
biztos ő az isten." ( Aranyosfodorka)
"A macska nem ugrál föl rád, nem nyalja összevissza az arcodat, nem szaladgál őrülten körülötted, hisztérikus hangokat kiadva. A macska az ajtóban vár, nagyon finoman a lábadhoz dől, és rezonál." /Pam Brown/
„A kutyák, akikkel megosztható a létezés, különös és csodálatos lények, s nem lehet teljes az élet kutya nélkül...” /Gerard Durrell/
Az eszem szeret megbocsátani, bár néha a lelkem nem hagyja. Vannak olyan sebek, amelyek nem gyógyulnak. Néha a barátságokat is buta, nem gyógyuló hegek teszik tönkre.
Kaszás Attila
Kaszás Attila
Szuper az első kép! És a végén a cicó milyen édesen, szerényen lesüti a szemét;)
VálaszTörlésBátor cirmosod van Vera!
VálaszTörlésTényleg olyan a cicusod mintha bűntudata lenne! Nálam még nem mutatták meg magukat a gyíkok, de majd a meleg előhozza őket.
VálaszTörlésMost találtam meg, annyira édesek! Imádom a gyíkokat !
VálaszTörlés