Már akkor is sok munkát adtak,ráadásul a sok vezetéket cserélni kellett, ami a mi nyugalmunkra szolgálnak, riasztók a fóliasátrakhoz, ha áramszünet vagy más probléma merülne fel...
Amíg mi fúrtunk- faragtunk, ők sem tétlenkedtek... majd a képek is mutatják.
Mivel a Cica is ki volt zárva a szobából, a folyosó ajtaját rugdosta , ugrált rendetlenkedett., nehezen viselte hogy ki zártuk az "életünkből"
Még jó hogy a Maci kint van...
Terítő elrendezve,,,,
Semmit nem kímélnek
Birtokba vétel.. Szerintük jó,,Most lehet máshol kirágni..
Köszöntőm új követőmet: Anne-t
hát, nem irigyellek... a fene se gondolná erről a két szőrmókról...
VálaszTörlésNagyon édesek.... de ha újra kezdeném nem fogadnám el őket......
TörlésHol csináltattak ezek "protkót"? :)))
VálaszTörlésNem tudom honnan a foguk.... de a csővet azért mutattam... nincs anyag amit nem tudnak megrágni
TörlésNa, nem semmi! Hogy ez a két kis pamacs miket művel! Nem csodálom, hogy az Ernő elkívánta őket melegebb éghajlatra!
VálaszTörlésHát még én... a napi takarítást még nem is említettem..
TörlésNem semmi:-) Nekem nagyon tetszenek az állatkáid de így most hogy tudom nem merném bevállalni:-)
VálaszTörlésSokaknak nagy kedvenc.... de egy üres zárt szobába valók....
TörlésVégre! Történt valami esemény nálad nem csak az unalmas kötés, horgolás, hímzés és persze a frivol:)))
VálaszTörlésA férjed sem unatkozott "ő" is kreativkodhatott kedvére:))
Gondolod hogy unatkozik? főleg hogy éjjel három óránként kell a kazánokra tenni?
TörlésA kis huncutok, és még nikotin függők is:)))
VálaszTörlésEgy időbe ki engedtük őket hogy szaladgáljanak,,, akkor a gyufát vitte be a helyükre.... ennek ellére imádom őket.... csak van hogy elegem van belőlük...
TörlésEzt valóban én sem gondoltam róluk :-) Lehet hogy valami kemény kutyakaját kellene nekik venni amin edzhetik a fogukat ;-) Látom a lelki szemeim előtt ahogy kergetitek.
VálaszTörlésNincs ellenfelük... amit ne tudnának megrágni... kutyakaja? mintha vaj lenne...Hmmm. meg fogni nem egyszerű... megérne egy két mesét...
VálaszTörlésNagyon szép délutánt kívánok minden kedves látogatómnak!!!!!
Remélem a délutánotok nyugalmasabbra sikerült! A kis állatkáid pedig kezdhetik előlről a kitörési helyeket keresni!:(
VálaszTörlésKöszönöm Éva érdeklődésedet... de nem volt nyugis egyszer majd a történetet ide is bekerül...
TörlésGyönyörűek az égboltról készült fotók és az őszi kép is szépen halad, node!
VálaszTörlésHangosan nevettem az állatkákról készült bejegyzéseden, hogy a férjem is bejött: mi van? A te tolmácsolásodban szórakoztató ez a bosszúság. Kicsi nekik a hely, kevés a rágni való, tegyél be több faágat. Nincs lehetőség egy sokkal nagyobb fából és üvegből készült házikófélét készíteni? Csak úgy kérdezem, hátha szerettek barkácsolni. Ez különben milyen állat?
Üveg és fa kalitka szóba sem jöhet...Hogy milyen állat már tudod.. Csincsillák...
TörlésHű micsoda kalamajka.... :)) na, ti sem unatkozhattok.
VálaszTörlésPár pillanatig tűnődtem milyen állatok ezek , először azt hittem nyuszik, de aztán rájöttem hogy csincsillák. Rémlett róluk egy régebbi posztod :))
Jól emlékszel Éva mert már írtam róluk... akár hogy is nézzem hozzánk tartoznak...Mikor meghalt az egyik megsirattam ő volt a Tádé...
VálaszTörlésMegvannak még? :D
VálaszTörlésNekem is voltak csincsilláim! Aranyos kis szőrösek, de kegyetlen kényes jószágok. Mikor beköltöztem a városba, elajándékoztam őket.
Egyszer az egyik valahogy megtalálta a lámpám madzagját és szétrágta. Arra értem haza, hogy le van kapcsolva a főkapcsoló. Szerencsére, nem lett nagy baj. De szegénynek, égési nyomok voltak a fogán :D
Marha könnyen depressziósak lesznek, de bezzeg az áram nem árt nekik :D