"A kutyádat eteted, itatod, gondozod, ezért azt gondolja rólad,
biztos isten vagy.

A macskádat eteted, itatod, gondozod, ezért azt gondolja,
biztos ő az isten."
( Aranyosfodorka)

"A macska nem ugrál föl rád, nem nyalja összevissza az arcodat, nem szaladgál őrülten körülötted, hisztérikus hangokat kiadva. A macska az ajtóban vár, nagyon finoman a lábadhoz dől, és rezonál." /Pam Brown/
„A kutyák, akikkel megosztható a létezés, különös és csodálatos lények, s nem lehet teljes az élet kutya nélkül...” /Gerard Durrell/
Az eszem szeret megbocsátani, bár néha a lelkem nem hagyja. Vannak olyan sebek, amelyek nem gyógyulnak. Néha a barátságokat is buta, nem gyógyuló hegek teszik tönkre.
Kaszás Attila

2012. április 4., szerda

Tegnapi rémes szösszenetek...

Úgy indult a tegnapi nap is mint máskor... tettünk a dolgunk... Utána Apa kitalálta egymaga, hogy a két fóliasátor közt lévő körtefának azt az ágát ami benyúlik a sátor fölé azt le kell vágni, mert a lepotyogó körte beszakítja a fóliát.../Megjegyzem vagy tíz éve mondom,és akkor mikor segítség is lett volna, mert azt az ágat egy férfi sem fogta volna meg  egymaga,olyan nehéz...
Létrát csak oda biggyesztette ,
Fűrészgéppel bevágta, míg közbe telefonáltam... Tudtam nem hagyhatom egymagára ott, még baja esik...
Nem sokat tévedtem, mert mikor odaértem, odaadta a gépet, mert nem tud egy kézzel kapaszkodni... Mi az hogy eggyel, még két kézzel sem... Csak azt láttam jönnek lefele... APA és a fa... kiért le előbb nem tudom....
Már nem is tudom miket, és hogyan mondtam. neki. szerintem sikítottam is mikor láttam esik le a létráról.... Azt láttam,hogy a lába maga alatt, rázza a kezét az ujja nagyon vérzett /vérhigitót szed/ és ahogy nézett rám.....Nagyon- nagyon meg voltam rémülve... szerintem Apa is...
Láttam egybe van.... nevető görcsbe voltam egész nap...Elég volt csak ránéznem... még a könnyem is folyt...Tudom  rosszul is  végződhetett 
volna, de megúszta.  Azért mesélem el mert a történetünknek nincs vége...
Fénykép nincs.. Hála isten,,," APA"..  Ő irta

Eltelt a délután is jó sok munkával,...   Este tévét néztünk, mikor zajokat hallottam... Apa már nem volt fent de mélyen sem aludt... Felugrottam borzasztó sejtésem támadt a hangok hallatán.
  Papucs, kabát, rohanás pizsibe ki...A kapunk előtt már nagy síkítozás, ordítozás... kiabáltak a Macinak.... a szomszédaim,hogy engedje el a cicájukat.. Leesett a tetőjükről a cicájuk aki még az udvaron nem volt...Azt hiszem nem kell részletezni a többi eseményt... A gyerekek beugrottak, nem is értem, hogy volt bátorságuk, lefogta  a kislány a kutyát és úgy szedték össze a cicát... lelki állapotunkat nem jellemzem... Annyira sötét volt, és ráadásul nem látok kint a sötétbe... lefogtam a kutyánkat,  hogy kimásszanak a gyerekek...mert a Maci még a cicával volt elfoglalva... Azt hiszem az éjszakámat nem kell elmesélnem... Nem jött a szememre álom, oly zaklatott voltam... Szegényke meg van.... elvitték orvoshoz... Hála isten ,csak egy kicsit húzza  a hátsó lábát,   Ez már mai hír a szomszéd cicáról .Maci orra azóta néha vérzik..




Köszöntöm új követőmet  ,,,,   Marcsimami   160

10 megjegyzés:

  1. Akkor elég zűrös napod lehetett, kijutott bőven az idegeskedésből.Szokott így lenni azt szokták mondani hogy a baj csőstől jön.Gondolom mennyire megijedhettél mikor a férjed leesett még jó hogy komolyabb baja nem esett. Ahogy a kutya és cica esetét írtad, eszembejutott mikor nekünk volt egy Palota-pincsi kutyánk és elkapta egy harci kutya úgy kellett a szájából kivenni a mi kutyánkat. Ha rágondolok még most is remegek, pedig már ez elég rég volt. Nyugodjál meg most már! Továbbiakban csendes napot kívánok !

    VálaszTörlés
  2. Az élet úgy szép, ha zajlik.... de ennyire?
    Örülök, hogy nem történt Ernőnek komoly baja! Megúsztátok ezt a körtefás kalandot kisebb sérülésekkel.
    Híres, neves kutya macska barátság! Előfordulnak hasonló kellemetlenségek.

    VálaszTörlés
  3. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

    VálaszTörlés
  4. Jaj, hát szépek vagytok.... Jó, hogy nem lett nagyobb baj... Mintha csak az é uramat látnám: tuti ő is esett volna, vagy fél kézzel kapaszkodik, hogy menjek érte :D a gyerekekben meg jó lenne, ha tudatosítaná az anyukájuk, hogy még ismerős kutyájához sem mászunk be - főleg nem éjszaka..

    VálaszTörlés
  5. Hűűű!
    Tudom miről beszélsz, estem már létráról...

    VálaszTörlés
  6. Azt hiszem a cicus megtanulta hogy hozzátok nem éri meg "beugrani" Egyébként is 8 életük van, egyet nálatok hagyott este.

    A férjednek pedig szintén mázlija volt, mivel neki csak egy élet jutott. Kevésbé mozgalmas napokat kívánok így a Húsvéti ünnepre.

    VálaszTörlés
  7. Mennyi mindenség!!!!
    Gyönyörűek a húsvéti tojások!!!
    Ernő történetének jó végkifejletét jó volt olvasni. Huh!
    Üdvözlendő,hogy Ő is ír a blogba,írhatna saját nézőpontból mindenről többet is rendszeresen,ez igen izgalmas lenne!!!
    De Téged meg jó olvasni, mert szívesen írsz és kellemes a stílusod.
    Éjszakai kutya sztori:nagyon kellemetlen lehet,de nem tehetsz róla.

    VálaszTörlés
  8. De jó, hogy nincs nagyobb baj!
    Mi is mentünk már ki éjjel kutyákat, macskákat csitítgatni ,elkergetni, megvédeni. mindegyikben volt részünk. Igaz, most csak cicánk van, de sokszor kell rá is figyelni:))

    VálaszTörlés
  9. Ajjaj! Mindamellett a szerencse sem került el benneteket.

    VálaszTörlés
  10. Köszönöm a megjegyzéseket... így legalább van értelme hogy ír az ember lánya..
    Jó kis kalandos napunk volt... Azóta is jót derülök ,és nem vagyok kárörvendő, mert előbb megnéztem egybe van -e Apa és utána volt a derű nagy huppanással jöttek le a fáról...

    Azóta sem értem, a felelőtlenséget a gyerekek részéről. Tulajdonképp már nagy gyerekek, és tudják ,ismerik a Macit milyen goromba... Nem mérték fel a veszélyt...... szerencsére nem történt baj...Kutyaoltásra sem vihetjük... mert mondták oda NE vigyük....Na persze attól még be van oltva...Zárójelben jelzem én rettegnék ilyen kutyától...ha nem az enyém...

    VálaszTörlés