Szinte mindig "bütykölök valamit, mégis úgy érzem alig haladtam velük...
Most normális fonalból, tehát nem turkálós, vastag fonalból készítettem egy szem angyalkát... Mennyivel kisebb lett mint elődeik... a cérna vastagsága miatt.
Újabb gomba... gombák...viszont ezekbe már egy pici levendula is van...és gyöngyös...
meséltem már a mintájáról... a "lőlapról"... a család nevezte el... érdekes a minta... de könnyen áttekinthető és el igazodhat a kezdő horgoló is... LRJudit munkája...
ez egy új minta még nem csináltam... kicsit nagyobb tűvel készült mint szerintem ,mint ahogy az fonal kívánta volna,lőtyett, laza is lett, viszont a keményítő megtette hatását...Nem lesz kedvenc, az biztos.. mert mindig elfelejtettem hogy 2 ráhajtásos pálcával kell horgolni a belsejét...
Nagy keresés közepette botlottam ebbe a mintába, ami egy kis szütyő félesség...
idáig, meg is vagyok... és azt hiszem a záró része ami megfogott...A többi rész, hol, balra, hol jobbra dőlő sorok...és ráadásul... olyan lassú...Eszembe is jutott Ildikó, mikor írta, hogy a keze a csuklója nem bírja a horgolást... Na ez az a minta ami aztán megteszi a csukló ízületeit...és "csigalassú.""..... nem is hiszem el hogy idén már kész is lesz... és unalmas is.. Lehet hogy a sarokba fog kikötni?,
////Mindig nagy öröm, számomra, ha kis apróságaimmal örömöt tudok szerezni másoknak...///
UTÓIRAT!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Én is kaptam ajándékot Ildikótól... nagyon köszönöm... majd fotózom utólag...
Ez egy időzített poszt...
"A kutyádat eteted, itatod, gondozod, ezért azt gondolja rólad,
biztos isten vagy.
A macskádat eteted, itatod, gondozod, ezért azt gondolja,
biztos ő az isten." ( Aranyosfodorka)
biztos isten vagy.
A macskádat eteted, itatod, gondozod, ezért azt gondolja,
biztos ő az isten." ( Aranyosfodorka)
"A macska nem ugrál föl rád, nem nyalja összevissza az arcodat, nem szaladgál őrülten körülötted, hisztérikus hangokat kiadva. A macska az ajtóban vár, nagyon finoman a lábadhoz dől, és rezonál." /Pam Brown/
„A kutyák, akikkel megosztható a létezés, különös és csodálatos lények, s nem lehet teljes az élet kutya nélkül...” /Gerard Durrell/
Az eszem szeret megbocsátani, bár néha a lelkem nem hagyja. Vannak olyan sebek, amelyek nem gyógyulnak. Néha a barátságokat is buta, nem gyógyuló hegek teszik tönkre.
Kaszás Attila
Kaszás Attila
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Ámulok-bámulok.... azért alszol is néha?
VálaszTörlésAz alsó kocka minta guszta, alkalomadtán majd elkunyizhatom?
De azt is suttogd el , hogyan csatlakoznak egymáshoz.
Szép terítő is lehetne belőle.
Természetesen elküldöm... de a mnta itt is fent van és a kapcsolást én külön megjelőltem.Csak a szélek és a közepe van összehorgolva... Picike ám a minta.. és 12es puppetsből készítem... Majd küldöm az egészet..és akkor jobban látod
TörlésNagyon szépek:-) Jó látni együtt:-)
VálaszTörlésköszönöm...
TörlésNagyon szépek, és úgy örülök, hogy nekem is van ezekből a szépségekből
VálaszTörlésKöszönöm..és nem győzőm mondani, örül a szívem, lelkem, ha örömöt tudok szerezni
TörlésRengeteget dolgozol, nagyon sok szépség kerül ki a kezed alól! :)
VálaszTörlésPorcikám nem kívánja a cigit, de szerintem a kezemnek viszont ,szerintem hiányzik...és kell hogy valamit csináljak...
TörlésVoltunk a temetőbe, az úton végig horgoltam...
Ezeket a szépségeket még nem is láttam! Nagyon tetszenek!
VálaszTörlésköszönöm... Mindig le kell a kezem foglalni...
Törlés