Fodorka írt már a találkozásunkról, és olyan szépen írt, és dicsőített, hogy sokáig töprengtem, hogy én mit is írhatnék..
Megbeszéltük, hogy előtte való nap késő délutánján jön... de nem jött, Apa kint állt a kapuba egy órát, hogy biztos idetaláljon... Hívott ,hogy vendége van, majd másnap jön...Én nem is bántam, hisz sötétbe mit is lehet látni...Jött a másnap, nagyon vártam a találkozást, mert elképzeltem, hogy kikászálódik az autóból nagy nehezen, hisz lába műtve volt, ezét gondoltam mindezt...picike, ősz hajú, haja szálanként eligazitva... mint az úri dámáknak...öreg hölgy...
Erre a kapura támaszkodva, egy fiatal, magas, filigrán nő, bekiabál nekem , hogy hol az a mérges kutya, hadd lássa már...//Ráadásul, jó nagy hanggal voltunk, és végül a Maci csak azt látta, hogy egyedül vagyok, nincs itthon Apa, még idegesebb lett// Innen számolva olyan volt, mintha ezer éve nem találkoztunk volna...és legalább ennyi ideje ismernénk is egymást...A szorongásom is elmúlt...
Tényleg egymás szavába vágva csak meséltünk, nevetgéltünk, be nem állt a szánk.............annyira ,de annyira jó volt...Olyan hamar elszállt az idő...Jó éreztem magam...
Valóban ,mint minden vendégemnek próbálok egy kicsi meglepivel készülni...De Fodorka se jött üres kézzel...Még aznap a blogos barátnőmnek mutattam is, milyen ötletes ajándékot kaptam...
Itt is nagyon köszönöm...
Az egész napom fel volt dobva...és igen, egyet értek abban... hogy milyen jó is az internet....
"A kutyádat eteted, itatod, gondozod, ezért azt gondolja rólad,
biztos isten vagy.
A macskádat eteted, itatod, gondozod, ezért azt gondolja,
biztos ő az isten." ( Aranyosfodorka)
biztos isten vagy.
A macskádat eteted, itatod, gondozod, ezért azt gondolja,
biztos ő az isten." ( Aranyosfodorka)
"A macska nem ugrál föl rád, nem nyalja összevissza az arcodat, nem szaladgál őrülten körülötted, hisztérikus hangokat kiadva. A macska az ajtóban vár, nagyon finoman a lábadhoz dől, és rezonál." /Pam Brown/
„A kutyák, akikkel megosztható a létezés, különös és csodálatos lények, s nem lehet teljes az élet kutya nélkül...” /Gerard Durrell/
Az eszem szeret megbocsátani, bár néha a lelkem nem hagyja. Vannak olyan sebek, amelyek nem gyógyulnak. Néha a barátságokat is buta, nem gyógyuló hegek teszik tönkre.
Kaszás Attila
Kaszás Attila
Ahogy Aranyosfodorkanak is irtam egy angyal vagy :-)
VálaszTörlésNem vagyok én angyal...
TörlésHonnan tudod ? :-)
TörlésOlyan jó olvasni az ilyen találkozásokról! Nekem eddig mióta blogom van egy találkozásom volt ami valóban meglepetés volt és nagy öröm!
VálaszTörlésÜgye?Nagyon jó dolog találkozni... tele meglepetésekkel...
TörlésMiért túlzott volna? Ő bizonyára úgy érezte, ahogy leírta.
VálaszTörlésMár csak azért sem túlozhatott, mert nálad ugyanazt a lelkesedést olvasom. :-)
Bocs,.. nem jól fogalmaztam...és az angyalra gondoltam... amit nem Fodorka mondott arra írtam hogy túlzás...és már javítottam is...Kicsit belekeveredtem...
TörlésAzóta is emlegettem, mert tényleg jó volt találkozni Fodorkával...
Veled örülök! És tündéri ez a pöttömke :)))
VálaszTörlésköszönöm Ildikó... ügye milyen édes ez a dísz?
TörlésValóban nagyon jók ezek a találkozások, a nyáron nekem is volt részem benne. Hiába töltöttünk együtt majd 3 napot, mégis úgy tünt, egy pillanat volt az egész.
VálaszTörlésMár Aranyosnál is írtam, hogy Neked "aranykezed" van. Úgy dukál, hogy itt is leírjam. A szép dolgok Vera amik nálad születnek a Te kezed munkája. :-)
VálaszTörlésKedves kis ajándékot kaptál. :-)
"egy fiatal, magas, filigrán nő" .... :-) Köszi !
VálaszTörlésElmegyek majd hozzád újra, ha lelki bánataim lesznek, kell egy kis ilyesféle felturbózás. Bár végül is a "magas" az igaz....na de hogy fiatal, meg filigrán... hát lehet, kellene már neked is szemüveg :-) :-)
Aranyos vagy! Hiába nomen est omen....
TörlésMegsúgom van szemüvege, de ő mint mi mást lát mint te a tükörben. :-)
De jó! Örülök, amikor ilyet olvasok :)
VálaszTörlésAranyos díszecskét kaptál :)