Vasárnap Orfűi kiruccanás után, hamar jött a következő séta, de elég későn indultunk, és tudtuk, csak egy séta a tó partján, míg a fiam, és a rokon lányka kenuznak. Nem is gondolná az ember, hogy ez a félkilós Saci is hogy tud húzni, mert mindenre kíváncsi, mindent meg kell nézni...mindent meg kell rágni. Ahogy a nap, bukott le, minden pillanatba, mást mutatott az égbolt.
látatok már ilyet ,?,,,nekünk nagyon tetszett..... én meg simogattam, hátha szerencsénk lesz, de nem lett
Teljes sötétbe, álltak neki jogázni a tavon egy csoport tagjai, mindenki egy deszkán...Tudom nagyon rossz minőségűek a fotók, de szerettem volna megmutatni...Nagy élmény, mert mintha csak árnyakat láttunk volna a sötétbe, ami igaz is...Azért vannak a víz közepében, hogy igazi csend legyen, ne mozogjon a víz, és ha beleesnek a vízbe, ne vágja el a kagyló a lábukat...
Ha többet szeretnél tudni, írd be a keresőbe hogy "vízijoga."..
Eszembe jutott milyen jó is volt, amikor jogáztam...és ami igaz is én szőnyegen a szobába....
Mire letelt a kenuzás ideje, teljes sötétbe öltözött a környék...Mi jót sétáltunk, nézelődtünk...és az a csend és nyugalom...Ráadásul egyenlőre az volt az utolsó szép és kellemes idő.