"A kutyádat eteted, itatod, gondozod, ezért azt gondolja rólad,
biztos isten vagy.

A macskádat eteted, itatod, gondozod, ezért azt gondolja,
biztos ő az isten."
( Aranyosfodorka)

"A macska nem ugrál föl rád, nem nyalja összevissza az arcodat, nem szaladgál őrülten körülötted, hisztérikus hangokat kiadva. A macska az ajtóban vár, nagyon finoman a lábadhoz dől, és rezonál." /Pam Brown/
„A kutyák, akikkel megosztható a létezés, különös és csodálatos lények, s nem lehet teljes az élet kutya nélkül...” /Gerard Durrell/
Az eszem szeret megbocsátani, bár néha a lelkem nem hagyja. Vannak olyan sebek, amelyek nem gyógyulnak. Néha a barátságokat is buta, nem gyógyuló hegek teszik tönkre.
Kaszás Attila

2025. március 16., vasárnap

Vártam... tacsi és hal...

 Régóta várakoznak...ki tudja, nem e véletlen ide találnak.../most már biztos hogy nem/

Menyem imádta a tacsikat, végül is csak félig van tacsija,/pincser és törpe tacsi keverék/  én tacsit készítettem neki... régebben egy picit horgoltam, annál is megakadtam,    ..  ..El volt mentve, sokszor nézegettem is... nem sokat, értettem, és a fordító sem segített...Fejjel kezdtem, itt inkább csak a szín váltás okozott gondot, most sem értem miért nem sikerült a színváltás szépen....Szerintem nagyon szép fej forma... nekem legalábbis nagyon tetszett, tetszik... Jött a lába... húha... itt megfogott, a fejhez képest, nagyon picinyke a láb, és nem az egyszerűbb egy színnel való horgolást választottam...Szavanként írtam a fordítóba... nos, se szavanként, se egy mondatba sem segített.

Lábak készek, most a törzs következett, ami még kb ment, és utána jött a szünet, mert a forditóba sem értettem, hol kell a lábakat odahorgolni, pláne, hogy utána már az egészet egybe horgolni... hogy fog alakulni a törzs...Pár nap pihenő után, mert át kellett gondolnom az egészet, félre tettem a mintát, és el kezdtem saját fejem után horgolni, fogyasztani, hogy kialakuljon  az egész...Olyan szép kis popja lett... el sem hittem, hogy bontás nélkül sikerült...és a lábak is úgy csatlakoztak , hogy szép formás kutyi legyen...

Egy kicsit vétettem, a lábak  csatakoztatásánál , de szerencsére nem feltűnő... Nagy boldogság töltötte el a szívem, mert nem is hittem , hogy sikerülhet, ráadásul  leirás nélkül, hisz ott ahol a legfontosabb lett volna, nem  segített a minta.... a nyakánál tettünk bele egy gumi csövet, mert anélkül lebukott a fej...Ennek ellenére nagyon örültem ahogy alakult a kutyus... A többi már csak gyerek játék volt...A kabát nem bebújós, mert nem fért át a fején, igy a hátán összevarrtam a kabátot...és késznek mondható...Innen számolva, már csak a gyönyörködés jutott nekem....


Hamar jött a következő kihívás,mert sikerült egy olyan mintát választani, amibe, megint  nem volt segítség... csak ... amit kb eddig csináltam, "tanultam"...Ez nem volt olyan nagy munka... inkább csak  rá kellett jönnöm, a hogyanra...A fiam, halak, igy  egy "betta" nevű halat horgoltam neki, élőben is sokáig volt...A törzs nagyon hamar megvolt... az uszonyt meg miután rájöttem, az is hamar elkészült..

Remélem örülni fognak... hamarosan átadásra kerül...




















közben elkezdtem az új himzést...... ez is egy jó darabig kitart

Egyenlőre úgy gondoltam , hogy ennyi...Vártam hogy  felkerüljön a blogra...Mikor jövök... nem tudom






.Köszönöm a figyelmet, ....

4 megjegyzés:

  1. A halacska is aranyos, de az a tacsi... hát az mintha élne! Nagyon ügyes vagy.

    VálaszTörlés
  2. Sweet. My granddaughter likes dachshunds too.

    VálaszTörlés
  3. Nagyon szuper lett a tacsi, a virágaid pedig gyönyörűek ! A rózsaszín virágú dohánygyökér ? vagy valami hasonló ?

    VálaszTörlés
  4. Cukorfalat lett ez a kutyus, igazi lelke van. :) Technikás az elkészítése, én nem vállalnám. Majd írd meg, mit szólt hozzá az új tulajdonosa!
    Gyönyörűen ébred a kerted, a hunyorod különösen tetszik. Az a rózsaszín virág a cserépben micsoda?

    VálaszTörlés